Szolnok Megyei Néplap, 1954. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-04 / 29. szám

1954 február 4. SZOLNOK MEG VE: NEPLAE A jászkiséri Kosrath termelőszövetkezetben elkészült a termelési terv Jó kél héttel ezelőtt gyűlt össze a Kossuth termelósaövetkezet vezetősége és a termelésben legjobb tapasztalatokkal rendelkező tagok, hogy elkészítsék az 1954-es esztendő termelési tervét. Ez a tervké­szítés sokban különbözött a régebbiektől. Nagyszerű célokat és szép feladatokat akartunk máskor is megvalósítani, akkor azonban ehhez nem mindig volt anyagi erőnk. Most egészen más a helyzet. A több- termeiésért. a tagság szebb életéért folytatott harcot már a termelés4 terv tükrözte, mert az a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározatra lett alapozva. A terv ké«zit£»e közben sok jó javaslat hangzott el. Ez nem is csoda, hisz tagságunk túlnyomó része szorgalmas középparaszt. So­kat köszönhetünk a gödöllői egyetemistáknak is. akik szintén segítet­ték munkánkat. Az elkészült termelési tervet már csoportértekezleten tárgyaltuk és azt a tagság jóváhagyta. Most már tehát va'amennyien az általunk meghatározott cél el­éréséért dolgozunk. Különösen a jószágállományunkat kívánjuk nö­velni, fejleszteni minőségileg és mennyiségileg. Építkezési tervünknél érdemes megemlíteni, hogy százfé^őhelyes hizlaldát, süldőszállást, ser- tésfiaztatót és baromfiólat is csinálunk az 'dén. Tért ónk megvalósulása érdekében legfontosabb feladatunknak tartjuk a tavaszi munkára való felkészülést. Ezek közé tartozik a koratavaszi vetőmagvak kiválogatása, tisztítása. Dósa József brigádvezető Jászkisér, Kossuth tszcs A anuár. lemaradás e! enére is te! esíti negyedévei tervét a Mezőgép,yar Januári tervét nem tudta teljesí­teni a törökmiklósi Mezőeénevár s közel 20 százalékos lemaradás mu­tatkozik az első hónapban Az üzem dolgozói azonban nem nyugszanak meg n változhatatlanbam. elhatároz­ták. hogy a pártkongresszust ők is feladataik maradéktalan teljesíté­sével ünneolik. Célul tűzték, hogy ianuári le­maradásuk 00 százalékát február­ban. 40 százalékát márciusban pó­tolják és március 31 -ig első ne­gyedéves tervüket hiánytalanul tel­jesítik. Ennek érdekében a negyedéves terv teljesítéséhez szükséges hiány­zó anyagoknak — mintegy 97 ton­na acél- és vasárunak — beszerzé­séhez ■ mlnttelériniu segítségét kérik. Március 31 -ie megtervezik a ciklu­sos szerelési rendszert és a kultivá- tor kivételével minden gyártmány­nál bevezetik. A munka megjavítása érdekében egy sor fontos intézkedést tesznek az üzemben s ennek eredménve- kéDoen az 50 darab, úgynevezett hordózntt kultivátort március 31 -ig jpovértiák. Március 15-is elkészí­tik az oldalozó táncsa mintadarabját, hoev folyamatos evártás aló tudiák venni. A terven felül vállalt kis­gépek közül 500 darab kézimorzso- lót március 15-is és 100 darab bo­ronát március 31-ig elkészítenek A neevedév utolsó hónapjában le­gyártásra kerül a megígért 100 da­rab lókaoa is. Ezenkívül az X alakú tárcsás- borona. a Zptor hordozható kulti- vátor. a lóeereblve. a rendrakó mü- ve’pftervpif és evártási technoló­giáját. felülvizsgálják, illetve gyár­tásra előkészítik. Az önköltség csökkentése érde­kében a technológiai osztály ki­dolgozza a gyártáshoz szükséges improduktív létszámszükségletet és felszámolták a produktív és Impro­duktív létszám közötti aránytalan­ságot. * Más szervezési intézkedéseket is tesznek a munka meeiavítása ér­dekében. A többek között az öntö­dei önelszámoló esvséa önköltségi tervét február 15-ie Iebontiák. Az udvari raktárt február 28-ig rend­behozzák s az ottlévő anyagokat minőség és méret szerint raktároz­zák. A belső anvag és alkatrész mozgatás ügyrendiét kidolgozzák és felszámolják ezen a vonalon ts a szervezetlenséget. Az üzem vezető­sége elhatározta, hogy azokat b sztahanovistákat, akik a Rőder- mozealom keretében védnökséget vállalnak, eveneébb munkások fe­lett és nártfogultiuk teljesíti a 100 százalékot. 100 forint pénz*utalómban részesíti. Ezzel a módszerrel közel 30 nor­mán aluli dolgozó éri el a negyed­év végére a 100 százalékot. Fteméliiik hogy a szervezettség megjavításával a gvökeres intézke­désekkel az eddigieknél iobb mun­ka Indul meg a Mezőgéoevárban februárban és az üzem a pártkon­gresszus naniáig a legtöbb üzemek ■óraiban harcolhat a kormánvpro- lramm a mezőgazdaság feilesztési *°rv rnemudósításáért. Az üzem vállalását Boza Ferenc oárttitikár Molnár Gvörev ippzeaté Dóczi István főmérnök. Platthv Mi­hály főkönyvelő. Pásztor Bálint f)B elnök Szabó Laios DTS7-titkár Tóth Péter és Forgács József szta­hanovisták írták alá. ^Tlemufain Uanq.nmnu^.t leunrtn-k mindm-ífiftjrék~ htfi/en ae új mmptar kórm- h zeneműnek itrfetgffohe A Népművészeti Intézet tervbe­vette az új magyar zene- és kó­rusművek terjesztését. Az új mű­vek egyúttal gazdagítják népi együtteseink műsorát. Ezért min­den megyeszékhelyen bemutató hangversenyt szerveznek. A hang­versenyen részben a helyi csopor­tok betanulásában, részben pedig a budapesti nagy együttesek előadá­sának magnetofonfelvételeivel mu­tatják be az új művet. A bemuta­tót vita követi. (MTI). Értékes javaslatokat tettek a szelevényi gazdagyulés résztvevői Január 28-án. a ross2 idő ellenére Is mintegy 80 dolgozó oaraszt je­lent meg a szelevényi községi tanácsháza nagytermében. Azért, hogy a község legkivá­lóbb dolgozó parasztjai­ból megválasszák a községj termelési bi­zottságot. MAGAS LÁSZLÓ, a megyei tanács mező- gazdasági osztályának munkatársa ismertette a mezőgazdaság fejlesz­téséről szóló nárt- és kormányhatározatot. PUGNER ISTVÁN me­zőgazdasági előadó a termelési szakbizottsá­gok feladatairól beszélt. A mes'Dlent dolgo­zók értékes javaslato­kat tették a vezetés és a mezőgazdasági mun­ka megjavítására. KISS GYULA 11 és fél hol­das aranykalászom gaz­da elmondta, hngv a mezőgazdaság fejlesz­téséről szóló határozat­nak kü’önöskéooen azt a részéi helvesü hogv az eddiginél fokozot­tabb gondot kell tordf tani a tráevázásra. El­mondotta. hoev 20 éve igen rossz talajon gaz­dálkodott. Mindig he­lyes istállótrásvázást alkalmazott, s ezzel szép terméseredménye­ket ért el. öt hold föl­det már most is mes- Irágyázott. Egy holdra való pedig már ismét van. Ezután a ritka- kelésű búzák rávetés- sel való megerősítésé­ről beszélt. Kérte, hogy erre a célra pillangós magvakat biztosítsa­nak. SÁROSPATAKI JÁ­NOS is helyeselte a ter­meltetési szakbizottsá­gok megalakítását. Tudja, hogv naev se­gítséget nyújtanak maid a község dolgozó parasztjai számára a párt- és kormányhatá­rozat megvalósítására. Az állattenyésztés fej­lesztése érdekében meg­felelő apaállatok bizto­sításának fonto««ígát hangsúlyozta. TÓTH ANDRÁS az istállótrá- gya szakszerű szaka­szos kezelésének jelen­tőségéről beszélt Kér­te. engedélyezzék hogy a Szikra tsz-nél lévő 3 kaz,al rizs=zaimát melv másra már úevsem al­kalmas, trágyázásra használhassák fél. Ez­zel jelentősen növelni tudnák a trágya menv- nyiségét. TARJÁNYI FERENC az állatte­nyésztés fejlesztéséhez szükséges ió takar­mányalap megteremté­séről szólt. Lucerna- mag beszerzésére kér segítséget, mert ennek az igen fontos takar- ményféleségnek a ter­mesztése ’községünkben igen hanyatlóban van. ROMHÄNYI ISTVÁN a rizstermelés fontossá­gát hangsúlyozta, beje­lentette. hogy a köz­ségben lévő alkalmas területen többen cso­portosan szeretnének termelni, melyhez kéri az illetékes szervek se­gítségét. Ezenkívül, még számos értékes hozzászólás hangzott el a gyűlésen. Ezután megválasztot­ták a 45 főből álló ter­melési bizottságot 5 szakbizottsággal. A megválasztottak azon­nal munkához láttak A gazda évű’és után eevütt maradtak, és megbeszélték a reáiuk váró azonnali legfonto­sabb feladatokat. tyáizbetíniji leoél Tf ulturpolitikánk eredménye- képpen országszerte tapasz­talható a kulturális igények meg­növekedése. Ezit láthatjuk Jász­berényben is. Az igények megvol­nának, de azok kielégítésére nem tettek meg minden lehetőt váro­sunkban. Nincsen kulturházunk, kulturotthonunk, s nicsen helyi­ség a városba, — mely alkalmas lenne arra, hogy színdarabokat próbáljanak, hangversenyre ké­szüljenek. A DISZ helyiségében nincsen megfelelő színpad, szín­padi felszerelés, s emellett még a helyiség elhanyagoltsága is le­hetetlenné teszi, hogy ott kultúr­áiét folyhassék. Az elhanyagolt­ságtól eltekintve, hasonló a hely­zet a KTSZ kulturházában is, az­zal súlyosbítva, hogy ebben vi­szont fűteni nem lehet. Csak a kulturmunkások — szinte hősies számba menő dolgozni akarása eredményezte azt, hogy a KTSZ kulturgárdája — dacolva minden nehézséggel — színre hozta a „Három a kislány“ c. operettet Benke László festőművész veze­tésével. "7 dónként fővárosi művészek ^ látogatnak le városunkba, de őszintén szólva ebben sincsen sok köszönet. A jászberényiek leg­többje már kívülről ismeri mű­sorukat, mert ha bárki lejön ide, —mintha valamennyien összebe­széltek volna — ugyanazt adják. Ugylátszik, azt hiszik, mindegy mit adnak elő, a jászberényiek­nek úgyis jó. Pedig nincs igazuk. Ha a mozik egy-egy operafilmet hirdetnek, szinte életveszélyes a tolongás a pénztáraknál, min­denki meg akarja nézni. Tehát, mint már írtam, van ér­deklődés városunkban — mely a megye második legnagyobb vá­rosa — minden iránt, ami mű­vészi és megfelelő szórakoztatást biztosít, de sajnos nem sok ré­szünk van ilyen műsorokban. Jel­lemző városunk kulturális elha­nyagoltságára, hogy a Gördülő Opera — mely mint éppen a kö­zelmúltban olvashattuk — az or­szág minden városában szerepel, nálunk mégsem járt egyszer sem. Igaz, hogy, ha jönnének is, nem lenne höl megtartaniok előadásu­kat, nincsen erre sehol helyiség a városban. Három méter széles, — minden felszerelést nélkülöző színpadon igazán nem lehet ope­rát bemutatni. zenei érdeklődés kielégfté- sére Varga Antal, a járási könyvtár vezetője >— hanglemez hangversenyek rendezését kezdte meg. Itt is az a hiba, hogy 30 hallgatóval már zsúfolt a rendel­kezésre álló helyiség, pedig sok­kal többen lennének kíváncsiak egy-egy hangversenyre. Azt is meg kell mondani, hogy mindaz, ami városunkban kulturális té­ren történik, magánkezdeménye­zésként indul meg, mert hivata­los szerveinkben még a törekvés sem igen van meg arra, hogy se­gítsenek a helyzetünkön. Városunk nő, iparosodik, lako­sainak száma gyarapodik, s egye­lőre még kilátásunk sincsen arra, hogy változtassunk azon a hely­zeten, amelyben most élünk kul­turális téren. Szeretnénk, ha eb­ben mielőbb segítséget és konkrét tetteket kapnánk az illetékesek­től. Jónás Ilona Jászberény. A Megyei Pártbizottságnak és a Megyei Tanácsnak » népművelési minisztériumhoz intézett nyílt le­vele nyomán máris konkrét választ adhatunk a jászberényieknek. Mint lapunk vasárnapi számának vezér­cikkében olvashatták. Jászberény­ben. a volt Lehel-szálló épületét kultúrpalotává alakítják át. Lesz hát hely a színjátszóknak, ének- és tánersoportoknak. s lesz hol hang­versenyt is rendezni már ez évben. (A szerk.) Méhészszakkőr alakult a karcagi kulturotthonban Az elmúlt hetekben új szakkörrel gyarapodott a karcagi kultúrott­hon. Megalakult a mé­hészszakkör, mely tag­jai részére két tanfo­lyamot szervezett, ahol elméletben és gyakorlatban is megismerhetik a méhészek munkáját. A szakkör tagjai azzal a kéréssel fordultak a városi tanácshoz, hogy fásítási tervüknél, — ahol erre a talajviszonyok lehetőséget adnak — gondoljanak a méhészekre is, s a városban és külterületén akáco­sokat telepítsenek. Ezzel kettős célt érnek el, mert a fásítási terv teljesítése mellett a méhészeknek is segítenek. A kultúrotthon munkája ezzel a kezdeményezéssel is hozzájárul a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat végrehajtásához. fl szolro' i Állami Áruház dolgozóinak fela ánlása a Ili. p„r kongresszus tiszte e éré A szolnoki Állami Áruház dolgozói azért harcolnak, hoev kor- mánvoroerammunk mi­előbb megvalósuljon é» a reáiuk eső feladato­kat legjobb tudásuk szerint végrehajtsák. Versenyszerződést kö­töttéit a textilnagyke- reskedeimi vállalat dol­gozóival. hoev az áru­ellátást és a minőséget megjavítsák. A III oártkongresz- szus tiszteletére vállal­ták. hogy oontosan ve­zetik a hiánvkönwet és a nagvketeskedelmi vállalatot esves cikkfé­leségek forgalmáról rendszeresen tájékoz­tatják. Ezzel segítik az áruk időben való be­szerzését. mert ígv ál­landóan tudia a nasv- kereskedelnu vállalat, milyen árura van szük- sée. Megszüntetik azt is. hogy hibás, értékéből sokat vesztett áru ke­rül ión a vevőkhöz. A vásárlók javaslatai, panaszai alaoián meg­állapították. hoav na­gyobb választékra van szükség Gyáraink esv- egy áruféleségből nagy mennyiséget készítet­tek. de nem fordítottak kellő gondot a válasz­tékra és nem vették fi­gyelembe a vásárlók kérését, igényét. Amfe a gyárak ezt a hibát kiküszöbölik és a vá­lasztékot növelik, add is a helyi KTSZ-ek segít­ségével pótolják a vá­lasztékszegény áruk hiányát. Munkájuk során még nagvobb gondot fordí­tanak a vásáriók javas­latainak meghallgatá­sára és minden eset­ben igyekeznek úgy megszervezni az áruel­látást és minőség mea- iavítását. ahogvan azt a vásárlók igényei meg­kívánlak. ZÉRCZY MÁTÉ Állami Áruház dolgozói a „A Néplap levelezője" Acröcs István elvtárs UJszásZról tájékoztatja szerkesztőségünket leveleiből a dolgozók eredményeiről, kívánságairól. Évek óta levelezője lapunknak. El idő alatt közel háromszáz levelet írt. Bátran megbírálja a hiányosságok el­követőd Levele nyomán intéződött el többek között a járdák kijavítása, er- dovédő«ávok kitakarítása és a dolgozó parasztok szántási panasza. Agócs elvtárs hű olvasója a Néplapnak. Képünkön kis uuokájának % »Gyermekrovat»-ból olvas fel. Szántói Qákai-máoet adnak ki ebben az token Legnagyobb klasz- szikus elbeszélőink egyike. Jókai Mór mű­veinek új kiadásait már hosszabb ideje joggal hiányolják az olvasók. A Szépirodalmi Könyv­kiadó ebben az évben kiadia az író számos művét. A magvar klasz- szikusok sorozatban az év első negyedében megjelenik ..Az arany­ember” Lengyel Dénes bevezető tanulmányá­val. Az év őszén ebben a sorozatban még a .Rab Ráby’-t adlák ki. Május 5-én lesz Jókai Mór halálának 50. év­fordulója. Ebből az al­kalomból megindítja a kiadó az író műveinek mintegy 35—40 kötetre tervezett sorozatát. A Móricz- és Mikszáth- sorozatokhoz hasonlóan a Jókai-művek is egész­vászon kötésben, il­lusztrálva jelennek meg. Az évf ord.ulóra napvilágot lát az ..És mégis mozog a föld” és a „Szegény gazdagok”. Az év folyamán meg­jelenik még a sorozat­ban ,A kőszívű ember fiai”, az ..Erdélv arany­kora” és a ..Török vi­lág Magyarországon” — egy kötetben — vala­mint ..Az élet komédiá­sai” és Jókai válogatott elbeszéléseinek két kö­tete. A Szépirodalmi Könyvkiadó ..Olcsó Könyvtára sorozatában már februárban napvi­lágot lát Jókai ..A ci­gánybáró” című kisre­génye.. E sorozatban kiadják ..A két Trenk” című regényét is. (MTI) Kibújik-e a medve? UGYAN KI NE HALLOTTA VOLNA ezt a kérdést ilyenkor február elején. A néphit azt tartja,hogy február másodikén a téli ál­mát alvó mackó felébred, kicammog barlangjából, s megnézi az idő­járást. Ha szép az idő, süt a nap, megfordul, s visszaballag a bar­langba, mert hosszú lesz még a tél. Hideg időben viszont künn marad, kitörli az álmot a szeméből, s ennivaló után néz, mert vége már a télnek, hamarosan itt a tavasz. Hát ez bizony így nem igaz, de rosszul tennénk, ha rásütve erre a néphitre, hogy csak babona, figyelembe se vennénk. Az ilyen nép­mesék, mondák csaknem mind rejtegetnek valamit magukban az igaz­ságból, hiszen hosszú évek, évtizedek és századok megfigyeléseit önti így versbe, mesébe a nép, s csak kis fáradság kell hozzá, hogy kihá­mozzuk belőlük a tudományos valóságot. Mint a tudósok megállapítot­ták, a téli időjárásban szabályos hőingadozások vannak, melyek szinte pontosan 60 naponkét követik egymást. A meleg és hideg idő­szakokat 30 nap választja el egymástól. így, ha a hónap elején hideg az idő, szinte bizonyosra vehető, hogy a végén felmelegedés várható, s megfordítva. így van ez február elejével is. Ha nem is éppen má­sodikén, de az akkörüli napokban hideg az idő, akkor a hónap végén felmelegedik az időjárás, s mivel akkor már valóban itt a tavasz, nem is igen hül le többet, legalább is nem lesz többé téli hideg. Ezt a szabályszerűséget figyelte meg a nép, s ehhez költötte a néphit a medve kedves meséjét. Jak ab fi István: „Kína, a béke ország: Az Országos Béketa­nács ...Mi van a nagy­világban?” című kül­politikai kiadványsoro­zatának januári füzete a magyar kulturális küldöttség tagjaként Kínában lárt Jakabfi István írását tartal­mazza a mai Kínáról. A bevezetőben megis­merkedünk a népi Kí­na fontosabb földrajzi, néprajzi adataival, ter­mészeti adottságaival. A továbbiakban az író személyes tapasztalatai nyomán tárul elénk a hatalmas távolkeleti főváros, a többmillió lakosú Peking élete. Sanghajba, maid egy egyszerű kis kínai fa­luba vezet el az író bennünket, ho-gv meg­ismerjük a kínai mun­kás és az egvszerű földművelő kínai pa­raszt életét. A füzet megismertet a hatal­mas kínai nép békéért folytatott harcával és mindenki számára ért­hetővé teszi annak a követelésnek i okossá­gát, hogy Kína- foglal­hassa el végre megil­lető helyét az Egyesült Nemzetek Szervezeté-' ben. Ennek megvalósu­lása nemcsak a kínai népnek, hanem a világ valamennyi békeszerető népének egyaránt köz­vetlen. közös érdélre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom