Szolnok Megyei Néplap, 1954. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-26 / 21. szám
SZOLNOKMEGYE1 NÉPLAP 1954 Január 2«. V Nagy Imre elvtárs beszéde az országgyűlésen Nagyszerű munkásosztályunk, műszaki értelmiségünk az ipar minden feladatát kitűnően meg tudja Oidani (Folytatás.) Tisztelt Országgyűlés! Ipari termelésünk előtt, mint az 1954-es tervszámok mutatják, nagy feladatok állnak. A közszükségleti cikkek gyártásának fokozásával biztosítani a lakosság fogyasztási alapjának árufedezetét, kielégíteni a mezőgazdasági termelés fejlesztésének ipari szükségletét és mindezen feladatok sikeres megoldásához szükséges importanyagok biztosítására hiánytalanul, határidőre és jó minőségben teljesíteni az ipar, elsősorban a gépipar exporttervét. De nyugodtan nézünk e feladatiatok elé, mert nagyszerű munkásosztályunk, amely az elmúlt esztendők során annyi erőpróbát fényesen kiállt, odaadó, lelkes munkával párosult magas szakmai képzettségével a szocializmus építésének az ipar terén fennálló minden feladatát kitűnően meg tudja oldani. (Taps.) Nyugodtan nézünk ipari termelésünk feladatai elé azért is, mert magasszínvonalú képzettséggel rendelkező műszaki értelmiségünk van, amelynek felkészültségét és helytállását ipari termelésünk elért sikerei igazoljak. (Taps.) Az ipari termelés terveinek végrehajtása terén a bányászokkal, kohászokkal, vasasokkal egysorban nagy teljesítményeket vár az ország a könnyűipar és építőipar dolgozóitól is. — Jó munkájuktól függ elsősorban programmunk megvalósulása. Az ipari termelés terén meszsze kiemelkednek azok a rendkívüli feladatok, amiket a szénbányászat, a vaskohászat és a villamosenergiatermelés terén kell megoldani. A legközelebbi hónapok munkájának e téren döntő jelentősége van. Óriási segítséget nyújt e feladatokhoz a szocialista munkaverseny kifejlesztése, amelynek a termelési tervek teljesítésének eddigi sikereiben felmérhetetlen jelentősége volt. Mindez párosulva a dolgozók mind szélesebben kibontakozó kezdeményezésének felkarolásával, meghozza a tervben kijelölt termelési feladatok sikeres elvégzését. Beruházásainknak a fenti feladatok anyagszükségletének fedezésén túl legfontosabb egész iparunk, sőt egész népgazdaságunk további fejlődésére kiható feladata, az ipar alapanyagbázisainak, a szénbányászatnak és a villamosenergiaiparoak a rendbehozása, korszerűsítése. E két döntő iparág fejlődése nem tartott lépést iparosításunk általános ütemével, s bár a követelmények állandóan fokozódtak, a termelés technikai fejlesztése elmaradt. Az áramszolgáltatásban tapasztalható rendellenességek jórészt erre vezethetők vissza. A népgazdaságnak okozott komoly károk mellett ez érzékenyen érinti egyes iparágak munkásait is. Messzemenő erőfeszítéseket teszünk, hogy e téren mielőbb rendet teremtsünk. Az iparosítás korábbi túlhajtott üteme nem tette lehetővé a termelés technikai feltételeinek biztosítását. Az 1954. éves tervben bizonyos lélegzetvételhez juttatjuk az ipart, hogy menetközben behozza az elmaradást a megelőző karbantartásban, végrehajtsa a szükséges javítási és a tervezett felújítási munkákat. Hiba, hogy üzemeink igazgatói és vezető technikai személyzete, gyakran maguk a minisztériumok sem tulajdonítanak ennek kellő jelentőséget, holott mindinkább ipari termelésünk kulcskérdésévé válik, mint például a villamosenergiaiparban. Évek mulasztását kell pótolni, amihez a feltételeket most meg kell teremteni. Szigorúbb rendszabályokkal és fokozottabb ellenőrzéssel a minisztériumok vezetőinek biztosítaniok kell e fontos feladatok elvégzését, Egyes bérek, járadékok, nyugdíjak rendezése 1954-ben Tisztelt Országgyűlés! A kormány a bérből és fizetésből élők helyzetének javítására 1954-ben további bérügyi intézkedéseket tervez. Ennek keretében néhány tern ,en rendezni kell az alacsony keresetűek bérredszerét, meg kell szüntetni egyes vidéki üzemek munkásainak 10 százalékkal alacsonyabb alapbérrendszerét. Részben alapbéremeléssel, részben felsőbb kategóriába való sorolással javítani kell az alsó három kategóriába tartozó segédmunkások keresetét. A nehéz fizikai munkát valamennyi iparágban egy kategóriával feljebb tkell sorolni, vagy 10 százalékos pótlékot kell rendszeresíteni. Ezen túlmenően február 1-ével a vasipar, a vaskohászat, a vegyipar, a könnyűipar, az élelmiszeripar, az építőipar, valamint a MÁV és a posta területén tervez a kormány bizonyos bérügyi intézkedéseket az alacsony keresetű dolgozók bérének rendezése és egyes munkáskategóriák bére közötti aránytalanságok megszüntetése céljából. Az első negyedévben életbelépő bérrendezés évi pénzügyi kihatása 334 millió forint. Későbbi időpontban, de még ez év folyamán végrehajtandó egyéb bérügyi intézkedésekre a kormány a folyó évben 283 millió forintot biztosít a költségvetésben. A bérügyi intézkedéseken túl, egyes járadékok és nyugdíjak felemelését is tervezi a kormány április 1-ével. Nem kívánom részletezni, az errevonatkozó rendelet annakidején majd pontosan ismertetni fogja, csupán néhány intézkedés megemlítésére szorítkozom. A régi OTI-öregségi és rokkantsági járadékot a 85 évnél fiatalabb járadékosoknál mintegy 29 százalékkal, az idősebbeknél körülbelül 43 százalékkal emeljük fel. A járadékemelés mintegy 80.000 öreg munkást érint. 16.000 bányanyugbéresnek az öregségi és rokkantsági járadékát átlag havi 30 százalékkal emeljük fel. Ezen túlmenően a járandóság felemelésével rendezzük a munkások özvegyeinek járadékát, az öregségi nyugdíj minimumát, a rokkantsági alapnyugdíj mértékét, a szakképzettséggel rendelkező munkások nyugdíját, és így tovább. A járadék- és nyugdíjemelés évi költségkihatása mintegy 200 millió forint. A dolgozók szociális és kulturális helyzetének megjavítására is széleskörű intézkedések történnek 1954-ben. A munkavédelemre több mint 316 millió forintot bocsátunk rendelkezésre. Szociális célokra 328 millió forintot ruházunk be. A dolgozó anyák életkörülményeinek megjavítása érdekében 1954-ben mintegy 26.000 férőhellyel növeljük a bölcsődék és óvodák befogadóképességét. Mint csepp vízben a tenger, úgy tükröződik e néhány számban a népi demokratikus rendszer, mely ben a legfőbb érték az ember. Ezt célozzák azok a feladatok is, amelyek a mezőgazdasági termelés növelésével a lakosság fogyasztásának fokozottabb kielégítését vannak hivatva biztosítani. Ezért most a kormánynak is, az állami és társadalmi szerveknek is, az ország népének is a nagy nemzeti feladat sikeres megvalósítására kell minden képességét, lelkesedését és erőfeszítését irányítaniok. Á helyi ipar és a kisipar nagy szerepe Tisztelt Országgyűlés! Iparunk és mezőgazdaságunk termelési terveinek hiánytalan teljesítése biztosítja az árualapot — közszükségleti cikkekből és élelmiszerekből — ami a lakosság fogyasztását van hivatva teljes mértékben és jó minőségben kielégíteni. Külön kiemelem a helyi ipar és kisipar nagy szerepét és jelentőségét e téren. Olyan feladatokat kell ellátnia, amiket a gyáripar nem tud megoldani. A múltban a helyi ipar nem felelt meg feladatainak, — helyesebben, nem olyan tevékenységet folytatott, ami a tulajdonképpeni feladata lett volna: nem szolgálta kellőképpen a lakosság helyi szükségletének kielégítését. Még rosszabbul alakult a helyzete a helyi iparon belül a magánkisipamak, amelynek a szerepét a helyi tanácsok lebecsülték, A kormányprogramm óta. amely a helyi ipar és a magánkisipar tevékenységének kiszélesítését tűzte ki feladatul, *— többezer fővel emelkedett a helyiipari szövetkezetek taglétszáma, ugyanakkor a hálózat is több mint 200 fiókkal bővült. A kisipar területén is komoly javulás tapasztalható. Júniusig a kisiparosok száma csökkenő irányzatot mutatott. Azóta a kisiparosok részére kiadott iparjogosítványok száma jóval meghaladja a nyolcezret, mintegy ötezer iparjogosítványi kérelem pedig elintézés alatt áll a tanácsok ipari osztályainál. Bár a fejlődés jelentős, mégsem kielégítő, különösen falun. A tanácsoknak több figyelmet kell erre fordítaniok és a hosszas, bürokratikus eljárás helyett, főleg a falun hitelnyújtással, helyiségbiztosítással, a nyersanyag beszerzésének megkönnyítésével kell elősegíteniük a kisiparosok munkáját. Eire annál inkább szükség van, mert 1954-ben mind a helyi ipar, mind a kisipar előtt további nagy feladatok állnak. A helyi iparnak a folyó évben 2.5-milliárd értékű munkát kell végeznie. Fejleszteni kell a mérték után készülő cikkek készítését, amelyet 1954- ben mintegy 2 milliárd forintra kell emelni. Ezért főképpen a mértékutáni szabó- és cipészműhelyek hálózatát kell fejleszteni és a bútoroknál is lehetővé kell tenni az egyéni rendeléseket. A helyi iparnak főképpen a helyileg értékesíthető cikkek termelésére és a helyi anyagok felhasználására kell fokozottabban rátérnie és fő feladatának a lakosság helyi szükségletei minél jobb kielégítését kell tekintenie. Ez évben tovább javul A gyáripar, valamint a mezőgazdaság és a helyi ipar munkája és tervteljesítése az előfeltétele annak, hogy 1954 folyamán tovább javítsuk a lakosság áruellátását, 1953-ban a lakosság közvetlen fogyasztására — nem számítva azt, ami közületeken keresztül jut a lakosságnak — a nemzeti jövedelem 58 százalékát fordítottuk, 1954-ben már 70 százalékát, ami azt jelenti, hogy a lakosság fogyasztására szánt árualapot a múlt évhez képest kereken 20 százalékkal felemeljük. Az áruforgalmon belül 25 százalékkal növeljük a ruházati cikkek, 34.6 százalékkal a vegyes iparcikkek és 21.5 százalékkal a kultúrcikkek forgalmát. Az áruforgalom 1954-re tervezett nagyarányú' növelése, valamint a mezőgazdaság fejlesztési programmja, amely az ox-szág élelmiszerrel való ellátásának hatalmas terve — új feladatok elé állítja a kereskedelmet és annak széleskörű fejlesztését teszi szükségessé. Ezzel egya lakosság áruellátása idejűleg a minisztériumnak hatékony intézkedéséket kell tenni a kereskedelem munkájában tapasztalható komoly hiányosságok mielőbbi megszüntetésére, elsősorban a kiszolgálás, az áruelosztás, a szállítás és nem utolsósorban az áruminőség terén. A lakosság joggal megköveteli a kulturált kereskedelmet, az udvarias, előzékeny kiszolgálást, azt, hogy pénzéért jóminőségű árut kapjon, és a nap bármely szakában Budapesten éppúgy, mint vidéken, minden áruszükségletét beszerezhesse. Kereskedelmünk fő feladata ezeknek az igényeknek a feltélen kielégítése. A jobb áruellátás érdekében fejleszteni kell a kereskedelmi hálózatot, Budapesten a munkáskerületekben és a Vidéki iparvárosokban az év folyamán ip in tégy 1500 üzletet kell nyitni, és a meglévőket tovább kell fejleszteni. Gondoskodni kell az áruválaszték bővítéséről, és ezért a kereskedelemnek befolyást kell gyakorolnia a közszükségleti cikkek termelésére, minőségére és választékára. A termelőiparra ilyen irányban kell hatnia a kereskedelemnek. Általában a kereskedelem kiemelkedő feladata, nemcsak a maga területén, az áruforgalomban, hanem a közszükségleti cikkek tervezésétől, gyártáson, minőségen és választékon át egészen az eladásig, védelmezni a vásárlók ér-» dekeit. Az áruforgalom lebonyolításában az állami bolti kiskereskedelem mellett fontos tényező a földművesszövetkezeti bolthálózat, mely.» nek fő feladata a falu — város árucsereforgalmának lebonyolítása. Az 1954-es esztendő a szövetkezeti kereskedelem számára is nagy feladatokat tartogat. A földművesszövetkezeteket, mint a dolgozó parasztság fogyasztási és értékesítési társulatait, alkalmassá kell tenni a falusi lakosság áruellátására. Nagyrészt a tagság közvetlen anyagi érdekeltségének növelésével, vásárlási visszatérítésekkel, másrészt a szövetkezeti életben a demokratikus elvek érvényesítésével, a földmüvesszövetkezetek tevékenységébe be kell vonni a dolgozó parasztság széles rétegeit. A mezőgazdaság fejlesztésének programmja a szövetkezeti kereskedelemre is újabb feladatokat ró. Neki kell forgalomba hoznia a termelés számára szükséges kisgépeket, felszerelést, szerszámot, műtrágyát stb. Ez is megköveteli a bolthálózat fejlesztését azzal a céllal, hogy a falusi lakosság fogyasztási és termelési szükségleteit lakóhelyén vásárolhassa be. Mezőgazdasági szaküzleteket kell létrehozni és mivel a földművesszövetkezetek; 1954 folyamán nagymennyiségű építőanyagot hoznak forgalomba, a járási telepeken kívül legalább 600 építőanyaglerakatot kell létesíteni, Mind az állami, mind a szövetkezeti kereskedelem területén fokozottabb figyelmet kell fordítani a helyi beszerzésekre, véget kell vetni a rendkívül nagyméretű árumozgatásnak, keresztbeszállításoknak, amelyek nemcsak közlekedésünket terhelik feleslegesen és késleltetik az áruszállítást, hanem főképpen az élelmiszereknél növelik a veszteséget, ami a népgazdaságnak érzékeny károkat okoz. Ezt azonban csak a kereskedelem terén elburjánzott bürokrácia elleni erőteljes ás szívós küzdelemmel tudjuk megszüntetni, éppen ezért ez a minisztérium egyik legfontosabb feladata. Kultúrpolitikánk nagy feladatai Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt hat hónapban munkánk jórészét az ország gazdasági probiémáinák rendezése, népgazdaságunk átcsoportosítása kötötte le, ami érthetően a kormányprogrammból következett. Eddig végzett munkánk lehetővé teszi, hogy figyelmünket és gondoskodásunkat fokozottabban kulturális feladataink felé irányítsuk. Oktatásunkban a legnagyobb erőfeszítéseket és anyagi áldozatokat az általánosiskolák fejlesztésére kell fordítani. Beruházásaink, lehetőségeink keretei között;, ezt hűen tükrözik. A pedagógusok, elsősorban a falusi és tanyai tanító anyagi problémáival is foglalkozik a kormány. Az iskolák fokozottabb tatarozása, mellett szaporítanunk kell a tantermek számát, kiegészíteni felszerelését Az általánósiskoláknak azonban nemcsak új külsőt, hanem a tanításnak új tartalmat is keli adni: igazi népi, hazafias szellemet. Jobban kell ápolni a haladó magyar hagyományokat, őrizni nemzeti nagyjaink dicső emlékét. A felnövő új nemzedék magyarságát és műveltségét itt kell a szocialista hazafiság szellemében megalapozni. Arra kell törekednünk, és el Is kell érnünk, hogy az általánosiskolai képzettséggel megalapozzuk ifjúságunk műveltségét. Édes anyanyelvűnk elsajátítása, népoktatásunk legnagyszerűbb, egyben legfontosabb feladata.. > „nyelvében él a nemzet”, népoktatásuk legnemesebb feladata ezt a nagy gondolatot valóra váltani. El kell érni, és ez legyen oktatásunk fő célja, bogy gyermekeink helyesen beszéljenek, írjanak és olvassanak magyarul. (Nagy taps.) A nevelés terén az eddigieknél nagyobb felelősség hárul a szülőkre. A családi életen kívül tevékenyebben kell résztvenniök az iskolai nevelés munkájában és elő kell segíteniük az iskolai fegyelem megszilárdítását. Kultúrpolitikánk legnagyobb feladata sokoldalú, tervszerű munka a kulturális élet minden területén a tudomány, irodalom és művészet eszközeivel, nem utolsósorban fejlett filmművészetünkkel a műveveletlenség ellen. Olyan feladat ez, amelyet nem lehet átugrani annak veszélye nélkül, hogy elszakadunk a néptől és kulturális kincseink, kultúrforradalmunk eredményei csak a társadalom szűk felső rétegének kiváltságává válnak. Biztosítani kell a kultúra demokratizálását, széleskörű népne. velő szerepét. Kultúrpolitikánk nem kisebb feladata ápolni, fejleszteni a magyarság egységes nemzeti kultúráját. A párt és a kormány új politikája, a szocializmus építésének új szakasza megteremti az irodalom, művészet és tudomány fevirágzásának kedvező anyagi és szellemi feltételeit. Megnőtt az írók alkotókedve, fokozódott érdeklődésük az élet új problémái, az időszerű gazdasági és politikai kérdések iránt. Alkotókedvük és szabadságuk a szocialista realizmus talaján, komoly ígéret a jövőre. Nagy faladat a magyar klaszszikus irodalom ápolása. Az idén emlékezünk meg irodalmunk büszkesége, Jókai Mór halálának 50. évfordulójáról. Méltatlan a nagy író halhatatlan emlékéhez, de a népi demokrácia irodalompolitikájához is, hogy a felszabadulás óta alig néhány kötete került kiadásra. Ezt a mulasztást minél előbb helyre kell hoznunk. Több ifjúsági regényt és mesekönyvet kell ifjúságunk és gyermekeink kezébe adni a magyar ifjúsági és meseirodalomból. Jobban ki kell domborítani a színjátszás népi-nemzeti jellegét a régi és új magyar színdarabok minél nagyobb számban való bemutatásával. Különös gonddal kell törődni a magyar dráma sorsával. A képzőművészet terén nagy lépéseket kell tennünk, hogy az a néptömegek nevelésének, életük megszépítésének eszközévé váljék. Az állam is fokozottabb gondoskodással kíván hozzájárulni ahhoz, hogy az alkotási feltételek biztosításával képzőművészeink kiíejthes-l sék művészi képességeiket, hogy a nagyfontosságú művészeti ág helyzete méltó legyen az új magyar képzőművészet eredményeihez és feladataihoz. Tudományos életünkkel szemben az új szakasz új feladatai rendkívüli követelményeket támasztanak. Egyes tudományágakban vannak is elismerésre méltó eredményeink. De nem elégedhetünk meg azzal a hellyel, amelyet a tudományos világban elfoglalunk. A fizikai ügyességben, a különböző sportágak terén az élre törtünk, a legnagyobbak közé, és mint mondani szokták, sportnagyhatalom vagyunk. Valóban, a jogos nemzeti büszkeség érzése töltött el bennünket az olimpiai győzelmi sorozat után és példátlan lelkesedéssel fogadta az egész ország labdarúgóink Londonban aratott nagyszerű 6:3-as győzelmét. (Taps.) Ugyanakkor számos tudományágban, elsősorban a technikai tudományok terén elmaradtunk, csak átvesszük a tudományos eredményeket, ahelyett, hogy újat, is alkotnánk. Tudományos kutatóintézeteink, nem egyszer olyan kérdéseket dolgoznak fel, amelyeknek semmiféle, vagy csak nagyon laza kapcsolatuk van a termelés terén előttünk álló feladatűkkal és elhanyagoljuk égető problémáinkat. Az utóbbi időben ugyan felélénkült tudományos életünk, szélesedtek nemzetközi kapcsolataink, a szocialista tábor országain kívül résztvettünk számos tudományos tanácskozáson Stockholmban, Londonban és másutt, ahol tapasztalhattuk tudományos életünk fokozottabb megbecsülését. De a fő feladat a tudományok továbbfejlesztésének előrelendítése, újabb tudományos eredmények elérése. Népi demokráciánk viszonyai között ennek kedvező feltételei, komoly lehetőségei és szép hagyományai vannak. Erre támaszkodva a szellemi élet, a tudományos munka terén is élre kell törnünk a nemzetek nemes versengésében. Biztos vagyok ben(Folytatás a 3-lk oldalon.) A hús- és zsírárak leszállításáról ; kát. Ettől függ idei gabonater-5 ütésünk, ettől függ népünk jóléte, az ország ellátása, dol> gozóink életszínvonalának emelése.- A későbbi esztendők mezőgazda- sági feladatai megvalósításának is 1 most rakjuk le az alapjait. Ezért t mezőgazdasági termelési tervünk- tejesítését minden eszközzel és ; minden körülmények között biztosítani kell. A kormány számos intézkedést hajtott végre, hogy | megjavítsa a jószág- főképpen a sertéshízlalást és biztosítsa a lakosság jobb hús- és zsírellátását. Komoly erőfeszítéseket teszünk • arra, hogy március folyamán le- 5 szállítsuk a hús- és zsírárakat. — Átlagosan mintegy 10—15 százalékkal csökkentjük az árakat, ami a fogyasztás jelenlegi színvonala mellett is sokmillió forint megtakarítást jelent elsősorban a városi fogyasztóknak. A földosztás óta nem volt még ilyen egység és szoros összefogói falu és város, ipar és mezőgazdaság, a társadalom minden rétege között, mint most, a mezőgazdaság fejlesztésének hatalmas programmja alapján. A munkás-paraszt szövetség ezzel a programma új tartalmat és szélesebb alapol kapott. Ez a záloga az 1954-es mezőgazdasági termelési terv sikeres megvalósításának, A mezőgazdasági programm végrehajtása már az őszi munkákká megkezdődött. A nem valami kedvező időjárást fokozottabb agrotechnikai intézkedésekkel kell ellensúlyozni. A rendelkezésre állt időt a téli munkákra, a felkészülésre kell fordítani, hogy ü tavasz teljes készültségben találja termelőszövetkezeteinket és egyéni gazdáinkat éppúgy. mint állami gazdaságain-
