Szolnok Megyei Néplap, 1953. február (5. évfolyam, 28-51. szám)

1953-02-03 / 29. szám

Siolnokmegyei A Magyar Népkftítársaíág Minisztertanácsának határozata az 1953. éri tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítéséről és végrehajtásáról PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A M EGYE I TAN ÁCS LAPJA V. évfolyam. 29. szám Ára: 50 fillér 19551 február 3. kedd Készüljünk fel a tavaszi mezőgazdasági munkákra E A megyei tanács tagjai, megyénk ^ legjobb dolgozói a napokban ér tekezletre jöttek össze a megyei tanács házának nagytermében, hogy megtárgyal­ják k eddig végzett munkát, megbeszél­jék a megye dolgozói előtt álló felada­tokat. A megyei tanács ülése különös súllyal foglalkozott az előttünk álló tavaszi mezőgazdasági munkák kérdésével. — Az elmúlt évben mezőgazdasági vonalon — mondotta Juhászné elvtárs­nő, a megyei tanács elnöke beszámoló­jában — a tavaszi vetést növényápolást, aratást, cséplést, elég jól megoldottuk. A tavaszi és nyári munka után azonban mezőgazdaságunk területén komoly le­maradás következett be. Az őszi mun­kákhoz, a betakarításhoz és szántás-ve­téshez, a trágyakezeléshez és silózáshoz nem készültünk fel eléggé. Ennek egyik oka, hogy mezőgazdasági osztályunk is tanácsaink az eddigi eredmények hatása alatt megpihentek bahéraikon, úrrá lett rajtuk az elbizakodottság, a ráérés. — A mulasztást pótolni kell. Ho­gyan? Alaposan és gyorsan neki kell fogni a tavaszi munkák előkészítésének. A legfőbb kérdés a vetőmagvak bizto­sítása. Ellenörzni kell, hogy a termelő­szövetkezetek, az egyénileg dolgozó pa­rasztok, a kulákok nem etették-e fel, vagy nem adták-e el vetőmagjukat. Min­denkinek tudomására kell hozni szóban, vagy dobszi útján, felvilágosító munkán keresztül és kisgyűléseken, hogy a vető­magról mindenkinek magának kell gon­doskodni, állami segítségre nem számít­hatunk. __ A kimaradt őszi búzaterület he­lyére jarovizált tavaszi búzát kell vetni Meg kell érteni, ha most sen) vetünk, akkor az idén nem fog teremni, még ak­kor sem, ha fagy- és aszálykármentes lesz az év. ! lő kell készíteni, ki kell tisztítani a vetőmagot, rendbe kell hozni a vetőgépeket, boronát, simítókat kell ké­szíteni. Igen sok búzavetésünk víz alatt áll. Ahol tehát még nem hajtották végre, ott azonnal hozzá kell kezdeni a vizek leeresztéséhez, a jégtáblák össze­töréséhez. A felfagyott vetéseket, amint a talaj megengedi, hengerezni kell, ami­kor pedig elérkezik az ideje, azonnal hozzá kell kezdeni az elcsigázott vetés megerősítéséhez a műtrágyával végzett fej trágyázáson keresztül. — Amikor csak az idő engedi, foly­tatni kell a mélyszántást, s be kell fe­jezni a lehető legrövidebb időn belül ezt a munkát. A szerszámokat most kell kijavítani, mert a nagyfokú lemaradás miatt és a víz következtében meggyen­gült vetések különleges ápolása miatt több lesz a munka, mint általában ta­vasszal,* s ha nem vigyázunk, összetor­lódik, s már az év elején bekövetkezik a lemaradás, amit aztán nagyon nehéz lesz pótolni. — Gondolnunk kell a talajerő pótlá­sára is. Ezért a termelőszövetkezetek, egyénileg dolgozó parasztok a trágyát hordják ki azoknak a földeknek a vé­gére, amelyek ebben az évben kerülnek megtrágyázásra. A trágyát rakjuk szarvasba, takarjuk le földdel. így majd nem tavasszal kell a hordással kínlódni, időt pazarolni. elsőrendű és fontos feladatunk, gép- állomásaink munkáját megjaví­tani. Az aratási és cséplési munkákat gépállomásaink 117 százalékra teljesítet­ték. Az alattyáni gépállomás országosan is élenjáró, megkapta a Keletmagyar­országi Élüzem címet, j a velejáró 8000 Ft jutalmat. Gépállomásainknál azon­ban úrrá lett az elbizakodottság és a mi ébertelenségilnk folytán befurakodott az ellenség. A megyei csoport vezetője, Tress er Pál, egy kulák fia, szemethunyt, sőt segédkezet nyújtott ahhoz, hogy gép­állomásainkra szakember címén ellenséges elemek kerüljenek. Ez a tény és az, hogy a megyei tanács nem ellenőrizte és nem nyújtott elegendő segítséget a gépállo­mások munkájához, eredményezte azt, hogy a gépállomások a terv teljesítésé­ben, a politikai és szakmai képzés te­rén lemaradtak. — Elsőorban a megyei csoportot kell rendbe tenni. Ugyanakkor a gépállomá­sokat is meg kell tisztítani az ellenség­től. Rá kell szorítani a vezetőket arra. hogy törődjenek a traktoristák nevelésé­vel. s á traktorosoknak emberséges mun­kakörülményeket biztosítsanak. A trakto­rista lányoknak külön szállást és na­gyobb megbecsülést kell teremteni, s felelőssé tenni a vezetőket a tervek tel­jesítéséért. A mélyszántás mellett foly­tatni kell a gépek javítását, de nem úgy, mint eddig, hogy a gépjavítási ter­vet csak 52.3 százalékra teljesítették — mondotta a többi között Juhászné elv- társnő. A beszámoló után igen sok hozzá­“ szólás is a tavaszi munkákra való előkészületekkel, a mezőgazdaság terü­letén mutatkozó lemaradás pótlásával foglalkozott. Debreczeni Róza eivtársnő, a kétpói „Szabadság1- termelőszövetkezet agronó- musa elmondotta, hogy termelőszövet­kezetükben a tavaszi munkák előkészí­tése, a vetőmag tisztítása már megtör­tént. Vetőmaghiányuk nincsen, mert előre gondoskodtak róla. — Hiába van meg azonban a drága vetőmag — mondotta —, ha a gépállo­más nem biztosította számára a meg­felelően előkészített talajt. Hónapok óta bent állanak a gépek a gépállomáson, pedig alkalmas idő volna szántani. Mi­kor mi beállítottuk a traktorokat a szán­tás munkájára, a gépállomás visszaren­delte őket, mondván, hogy sok üzem­anyagot fogyasztanak. T óth Imre elvtárs, a megyei párt* * bizottság mezőgazdasági osztály- vezetője elmondotta, hogy nem teljesí­tettük tervünket a kenyérgabonavetés, a mélyszántás, valamint a trágyázás terü­letén sem. Súlyos mulasztások vannak a gépjavítás terén is. Tóth elvtárs rámutatott arra, hogy munkák megkezdésével elkéstünk, s nem tettünk meg mindent a késedelem fel­számolására. Jobb felvilágosító munkát kellett volna végezni a pártszervezetek­nek és tanácsoknak a termelőszövetkeze­tekben, gépállomásokon és az egyénileg dolgozó parasztok között, s a vezetők kö­zött is, akik közül sokan vallották az „Ejh, ráérünk arra még" patópálos álláspont­ját, s felelőtlenül kezelték a munkák sorsát. Komoly hiba volt a felelősségre- vonás elmulasztása. — Pótolnunk kell a mélyszántás terén mutatkozó elmaradást. Ki kell használ­nunk az időt és a gépeket', Nem egy olyan gépállomásunk van, ahol 30 __55 erőgép van, s ebből 4—3 szaladgál, de egy sem szánt. Kunhegyesen pl. 2000 hold szántani való van. A 36 gépből szántó 4—5 traktor naponta 20 holdat szánt. Mikorra végeznek így Kunhegye­sen a mélyszántással? Mindinkább köze­lebb jutva a tavaszhoz, mélyszántás he­lyett tavaszi szántást végzünk, ami ér­tékében jóval alatta van az előbbinek. Ha a mélyszántást, a trágyázást, a gép­javítást most nem végezzük el, akkor egész évben elkéstünk, mivel a tavaszi feladatok nagyok, mintegy 10.000 hol­dat kenyérgabonával kell bevetnünk. — Gondoskodni kell a vetőmagról csere, felvásárlás útján. Jelszónk le­gyen; A késést behozni, határidőre el­vetni — mondotta Tóth elvtárs. Határidő előtt egy nappal teljesítette januári tervét a Tissa Bútorgyár A Tisza Bűtorgyái» zökkenőmente­sen kezdte meg az 1953-as év első­negyedévi tervének teljesítését. A zavartalan átmenetet elősegítette, hogy a műszaki vezetők megtárgyal­ták Gerő elvtárs november 29-i be­számolóját és alkalmazták Útmutatá­sait. A pártszervezet vezetősége Rákosi elvtársnak országgyűlési beszámoló­ját taggyűlésen Ismertette a kommu­nistákkal. Ezután a szakszervezet ve­zetősége tartott értekezletet ahol a pártonkívilli dolgozókat is megismer­tették a Központi Vezetőség határo­zatával. A jő előkészítő munkának az lett az eredménye, hogy az első hőnapi tervet a Bútorgyár Időben tudta tbe­fejezni. 30-án délután 4 órakor gra­fikonjaink már mutatták a százszá­zalékot. Számos kiemelkedő eredmény született a januári tervteljesítés so­rán. A legjobbak között említhetjük Galajda Istvánt, Gábor Tibort, Cson­grádi Sándort, Fekete Istvánnét, Bár­sony Jolánt. A szerelő műhely élmun­kásai sem maradtak le. Ragály Zsig- mond, Galsi András, Tóth Zoltánná vállalásaik hatáTidő előtti teljesíté­sével járultak hozzá az első hónapi terv befejezéséhez. Még jobb eredményt tudtunk vol­na elérni, ha minden dolgozó ismerte volna a verseny jelentőségét. Voltak olyanok, mint Libor Mátyás, aki nem tett felajánlást. O azt mondta: ;,En már sok vállalást tettem.“ Ezek a hibák azt mutatják, hogy a szak­szervezetnek alaposabban kell foglal­kozni- a dolgozók nevelésével. Az első hónap eredményei ellenőre a második hónapban még jobb neve­lőmunkát kell végezni. A párt és tömegszervezet aktíváival, népneve­lőinknek fokozottabban ki kell ven­ni részüket a felvilágosító munkájá­ból. Ez vonatkozik különösen az if­júság nevelésére. A DISz szervezetben az utóbbi időben gyengült a mozgalmi élet. A vezetőség megpihent a babérjain. Ezért morzsolódott le a DISz politi­kai kör is. Ezért van sok kivánni való a tagszervezéés és a tagdíj fi­zetés terén. KOHARI ZOLTÁN Tisza Bútorgyár Minden erőt a gépjavítások befejezésére és a tavaszi munkára való előkészületekre Néhány hét múlva megkezdődik szán­tóföldjeinken a küzdelem a tavaszi mun­kák határidőre való elvégzéséért, a bő termésért. E feladat döntő részét pedig gépállomásainknak kell elvégezniük. Erre csak akkor képesek, ha a politikai és szakvezetésben lévő hiányosságaikat kiküszöbölik. A hibák okait elsősorban is a megyei gépállomási csoport munkájában kell keresnünk, ahol még ma sem teremtet­tük meg az erőskezű központi vezetést. A mulasztások követését nem követte felelősségrevonás. Másodsoirban a meg­alkuvás, az eddigi látszateredményekbe való belenyugvás jellemezte munkánkat. Innen adódik aztán, hogy a megye 29 gépállomása közül egyedül az alattyáni teljesítette éves tervét, a többiek csúfosan elmaradtak főként a mélyszántással, de a gépjavítással is. A csoporttól ellenőrzésen kintjárt elv­társak sok esetben nem adtak alapos, minden részletre kiterjedő segítséget. A hibákat legjobb esetben jegyző­könyvezték, az operativ intézkedés elmaradt. A gépállomás igazgatók, politikai he­lyettesek munkáját pedig éppen a fen­tiek miatt a megalkuvás, a nehézségek előtti határozatlanság jellemzi, mely igen gyakran tehetetlenséggé, helybentopo- gássá fajult. A kengyeli gépállomás vezetősége pél­dául a gépjavítások megkezdése előtt azon siránkozott: olyan nagy a sár a gépállomás udvarán, hogy meg sem tud­nak mozdulni. Holott felhívást és anyagi fedezetet is kaptak idejében a salako­zásra. A tőrökmlklósl gépállomáson anyag, hiányról panaszkodnak. Pedig volt idejük nyár végétöl decemberig, kü­lönösen az esőzések idején alkatré­szek nián nézni. Más ott a hiba. A gépállomás dolgozói nem érzik felelősségüket munkájuk iránt, a hiányos politikai felvilágosító munka következtében. így fordulhatott elő né­hány napja, hogy 12 dolgozó leste több mint félórán keresztül, hogyan pöfög az egyik kijavított erőgép. Könnyű kiszá­mítani, mennyi munkakiesést jelentett ez, amikor minden percre szükség van, hogy február 15-ig befejezzék a gépek kijavítását. Itt hárul nagy felelősség a gépállo­mások politikai vezetőire, párttitkáraira, de valamennyi népnevelőjére. Elsősor­ban is személyes példamutatásukkal, minden egyes gépállomási dolgozót érintő felvilágosító munkával tudatosít­sák a gépállomás hatalmas szerepét a nagyobb darab kenyérért, a dolgozó pa­rasztság és egész népünk felemelkedé­sért folytatott harcban. A traktorlsták legyenek szószólói az új agrotechnikai módszerek al­kalmazásának- A termelőszövetkeze­tek tagjaival, egyéni dolgozó pa­rasztokkal értessék meg, hogy a talaj slmítózása a nedvességet őrzi meg, s ezzel előkészíti a későbbi szárazabb időkre. A keresztsoros és négyzetes vétók javorlzált és gon­dosan csávázott gabonavetése, ma­gasabb temésfaozamot eredménye®, mely biztosítja a beadási kötele­zettség teljesítését Is. Ehhez azonban szükséges, hogy első­sorban a saját portánkon teremtsünk ren­det. Sürgősen be kell fejeznünk az ősz­ről elmaradt mélyszántást, kihasználva a jelenlegi kedvező időjárást. Egy percig sem szabad arra gondolnunk, hogy ez az aránylag kedvező idő tartóssá válik. Most kell tehát minden erőnket meg­feszíteni. A legutóbbi minisztertanácsi határozat végrehajtása még inkább szükégessé teszi TAKAREKOSSAGI VERSENY A VEGYIMŰVEKBEN akaréhossagl versenyfelhívá­som üzemünk minden részlegének dol­gozói elfogadták. Az üzemrészek külön röpgyülésen vitatták meg a kihívást. A verseny megindulása előtt igen el voltak hanyagolva egyes üzemrészek Ér­tékes hulladékok hevertek a gépek kö­zött. A takarékossági harcban jelenleg az „A" műszak vezet. Sánta művezető elvr társ szervezi a takarékossági küzdelmet. Műszakjának dolgozói már egy vagon különböző méretű vasat gyűjtöttek. Ezek a hulladékok rozsdátok már, de kitűnt, hogy még feldolgozhatók. Az anyagtöltők munkahelyüket rend­szeresen ellenőrzik. Mielőtt feltöltenék a vagonokat, először megvizsgálják a tar­tályok belsejét. A megelőző vizsgálat azért szükséges, mert így el lehet ke­rülni azt, hogy rossz tartályokba eresz­szék az anyagot. A múlt hónapban több tonna vegyianyag folyt el, mert nem tartottak rendszeres ellenőrzést. Az ól­mozok minden apró hulladékot össze­gyűjtenek és újra felhasználják. A takarékossági versenyben óriási fel­adatok várnak a karbantartó műhely dol­gozóira. Számukra azért fontos a fém­hulladékok összegyűjtése, mert ők dol­goznak vele. Ha méretszerint szétválo­gatva osztályoznák a hulladékot, értékes félórákat tudnának megtakarítani, nem kellene anyag után kutatva időt tölteni. Domonkos Dénes mérnöknek kellett a verseny élére állni. A villanyszerelők a takaré­kossági mozgalom keretében általános műhelyrendezést hajtottak végre. Jelen­tős felhasználható anyag szabadult feli itt is. Tóth Ottó mérnök javaslatára minden villanyszerelő bekapcsolódott a szakmai, továbbképző tanfolyam munká­jába, Tudják, a szakmai képzettség biz­tosítéka annak, hogy helyesen takarékos­kodjanak energiával és az anyagokkal. A felhívás után született eredmények ellenére sem fejt ki aktív munkát üze­münk minden dolgozója. Komoly lehe­tőségek vannak a hulladékanyagok fel­tárására és összegyűjtésére. A takarékos- sági mozgalmat ellenőrzi bizottság nem látogatott meg még minden munkaterü­letet, hogy felhívja a figyemiinket a hi­bákra. Nekik kell megdicsérni a taka­rékosságban élenjárókat, tanácsot adni a hibák leküzdésére. Még mindig nincs megszervezve a verseny, a rongy, papír és egyéb hulladékok összegyűjtésére. A fémek mellett ezeket az ötöd-; hatod­rangú hulladékokat is fél lehet hasz­nálni. A laboratórium dolgozói sok használható üveghulladékot tudnának összegyűjteni. Sokat jelent üzemünkben az energiá­val való takarékosság. Nálunk azonban ez még nem ment át mindenkinek a tudatába. A reggeli órákban gyakran félórákat is égnek feleslegesen villany- körték az udvar különböző részein. Az út mellett húzódó villanykarókon két százas égő is világít egyszerre. Helyes lenne, ha csak egyet használnánk, mert ez is kielégítő lenne az utak megvilágí­tására. kovács műhely területe még min­dig olyan, mint egy falusi kovácsműhely környéke. Az ilyen kép egyáltalán nem illik a mi üzemünkhöz. Össze kell szedni a szétdobált vasdarabokat, ami nagy mennyiségben található a kovácsműhely környékén és ezáltal is jelentős mennyi­séget óvunk meg a rozsdásodástól. Felvilágosító munkával kell tovább küldenünk a takarékossági versenyért. A hulladékgyűjtésnek jelentős területe üze­münk. Éhben a harcban a DlSZ-fiata- loknak kell élenjárni. Jelenleg azonban még csak a cselekvés kezdetén vannak. Vegyenek példát az „A" műszakról. Minden dolgozónak azért kell küzdenie termelő munkája mellett, hogy a hulla­dékanyagok ' felkutatásával segítsük üze­münk takarékossági mozgalmát. RAT KAI ALBERT műszaki és anyagraktárnak ilyen hibák haladéktalan kiküszöbölését, hogy sem a mélyszántást nem végzik, arra való hivatkozással, hogy szántani kell, ugyanakkor a gépjavítás sem halad. A fegyverneki gépállomás példája bizo­nyítja a politikai felvilágosító piunka és a jó vezetés szükségességét és eredmé­nyeit. Rozgonyi elvtárs politkiai vezető­helyettes személyesen foglalkozik a dol­gozókkal, helytállásra, áldozatvállalásra neveli őket. A párttagok kivétel nélkül példa­mutatók. Valamennyi brigádban ott vaunak a kommunista és párlon- klvüli népnevelők. XJjabb és újabb agltáctós érvekkel látja el őket Rozgonyi elvlárs. Ennek eredménye, hogy a megye 29 gépállomása kö. zül a legtöbb őszi mélyszántást a fegyverneki traktorlsták végezték el, sokszor a legmostohább Időjárás mellett. Emellett a gépjavítással Is rövidesen végeznek. Olyan dolgozóik vannak, mint Takács József, aki 122 százalékos tervteljesítés mellett 2870 forintot takarított peg, vagy Szabó István, aki máris 110 száza­lékra teljesítette erőgépjavítási tervét és 1600 forint megtakarítást ért el. Besenyszögön éppen fordított a hely­zet. Fogasné elvtársnő, a politikai helyettes, együtt sirán­kozik a megalkuvókkal, ö maga igyekszik „megmagyarázni" a hi­bák okát, ahelyett, hogy a dolgozók nevelésével foglalkoznék és Irányí­taná a politikai munkát. A dolgo­zók egyszerűen nem hajtják végre az igazgató, vagy a tőgépész utasí­tásait. sőt visszafeleselnek a kapott feladat elvégzése helyett. Nem csoda, hogy a besenyszögi gépállo­más utolsóelőtti helynél tart a gépjaví­tásban. Fegyverneken naponta értékelik a ver­senyt és valamennyi dolgozó versenyben van egymással. Besenyszögön az is hiányzik. De máshol is van ilyen hiba. Kengyelen például a versenytáblán el­adó kerékpárt hirdetnek versenyértéke­lés helyett. Kunmártonban a legjobb gépjavító brigád is mindössze 38 száza­lékos tervteljesítésnél tart­Vegyék át gépállomásaink igazgatói, politikai helyettesei az alattyániak és fegyvernekiek munkamódszereit. A szak- szervezet versenyszervező munkáját se­gítsék. A politikai vezetők és párttitká­rok a kommunista és .pártonki'vüli dol­gozók mozgósításával, munkájuk iránti felelősség elmélyítésével, újítások fel­karolásával biztosítják a téli gépjavítá­sok , határidőre, jó minőségi munkával történő befejezését. Azt tartsák szem- előtt, hogy a legcsekélyebb késedelem a mezőgazdasági munkát, jó talajelőkészí­tést, vetést, növényápolást, majd a beta­karítást is hátráltatja és ismételen ki­tolja az 1953. nyári és őszi tervfelada­tok elvégzését. Világosan kell látniok, hogy a mostani tavasz sokkal nagyobb kötelezettséget ró minden egyes gép­állomási dolgozóra, hiszen az őszről el­maradt munkákat is most kell pótol- niok a többivel egyidőben. FEHÉR BOLDIZSÁR ' gépállomási csop. pol. vez. Szolnok

Next

/
Oldalképek
Tartalom