Szolnok Megyei Néplap, 1953. január (5. évfolyam, 1-27. szám)
1953-01-22 / 19. szám
Ünnepélyes tagkönyvkiosztó taggyűlés a Bútorgyárban Levelek termelőszövetkezeti dolgozóink életéről MEG YE I PARTBIZ OTT SÁG ÉS A M EGYE I TAN évfolyam, 19. szám Ára: 50 fillér fingéi 1953 január 22, csütörtök Késsüljenek fel ssaksserveseteink a W111, kongresszusra A Szakszervezetek Országos Ta. nácsa 1948-ban tartotta XVII. kongresszusát. Az azóta eltelt idő alatt pártünk vezetésével hatalmas lépést tettünk előre a szocializmus építésében. Sikeresen ' teljesítettük hároméves tervünket, s komoly eredményeket értünk el ötéves tervünk feladataink telesítése terén is. A Szakszervezetek Országos Tanácsa 6.'teljes ülésén határozta el a XVIIT. szakszervezeti kongresszus összehívását. A Szakszervizetek XVIII. kongresszusára az egész ország szakszervezeti tagjai eredményesebb munkával készülnek. Ahhoz, hogy a kongresszus meg tudja szabni a szakszervezetek előtt álló feladatokat szükséges, hogy megyénk területén is minden szakszervezeti tag, aktiva vegyen részt a kongresszus előkészítésében, megismerje a szakszervezetek előtt álló feladatokat és a határozati javaslat tervezetének megvita. tásával előbbre vigye az 1953-as tervfeladatok sikeres teljesítését. A Népszava január 21-i számában megjelent a XVIII. kongresszus határozati-javaslatának tervezete. A SzaTtszervezetek Orszá. gos Tanácsának határozata értelmében e határozati javaslat tervezetet minden üzemben január 31-ig meg kell vitatni. A szakszervezeti taggyűléseket míihelyrészenként kell megtartani, hogy így a dolgozók többségét be tudjuk vonni a határozat tervezet megvitatásába. Szükséges, hogy üzemi bizottságaink az eddigieknél is gondosabban készítsék elő a taggyűléseket. Hívják össze a bizalmiakat, ismertessék velük a taggyűlések idejét. A bizalmiak tudatosítsák a dől. gozókkal a határozat tervezetet, s hívják fel figyelmüket annak áttanulmányozására. A taggyűléseken egyetlen napirendi pontként a kongresszus határozati javaslatának tervezetét tárgyalják. A taggyűlések sikere érdekében az üzemi bizottságok gondoskodjanak arról, hogy minden üzemben, műhelyben feltűnő helyekre falitáblákra függesszék ki a határozati javaslat tervezetét. Hangoshíradón, cikkeken, plakátokon hívják fel a dolgozók figyelmét a határozati javaslat tanulmányozásának fontosságára. A taggyűlésen a mühelybizottság elnöke röviden ismertesse a kongresszus jelentőségét. Biztosítsa; hogy a határozati javaslat tervezetét a jól olvasó funkció, nárius teljes terjedelmében olvassa fel. Ezután a szakszerveicti tagok hozzászólásait és javaslatait vegyék jegyzőkönyvbe, hogy el juttathassák a felsőbb szervezetekhez. A hhoz, hogy a szakszervezeti tag. " gyűléseken a Szakszervezetek XVIII. kongresszusának határozati javaslattervezetét megfelelően meg tudjuk tárgyalni, szükséges, hogy a taggyűlések helyé is megfelelően elő legyen készítve és szakszervezeti tagjaink felkészülve menjenek a taggyűlésekre. BOGÁR JÓZSEF SzMT elnöke Jánoslitda begyűjtési versenyre hívta Zagyvarékast A jánoshidai községi tanács végrehajtőbizottsága legutóbbi kibővített ülésén résztvettek a vb. tagokon kívül a község élenjáró dolgozó parasztjai, állar.dóbizottsági tagok és aktívák. Számot vetettek elmúlt évi begyűjtési eredményeikről. Elmondották: bár mindenből 100 százalékig eleget tettek állam iránti kötelezettségeiknek, a kunmadarasiak által kezdeményezett begyűjtési versenyben harmadik helyre kerültünk. Ezen úgy kívánnak javítani, hogy ezévben sokkal jobban támaszkodnak a község harcos hagyományaira, sokkal szorosabbra fogják a párt, a tanács és a község dolgozói közötti kapcsolatot. Elhatároztál:, hogy hazánk felszabadulásának nyolcadik évfordulója tiszteletére a begyűjtési tervek teljesítésére versenyre hívják Zagyvarékas község dolgozó parasztságát, a k uimadarasi verseny győztesét. Ezenkívül felhívást intéztek megyénk valamennyi községéhez, városához, a mozgalomhoz való csatlakozásra. Vállalták, hogy március 31-re 1953. évi első negyedévi tejbegyűjtési és baromfigyüjtési tervüket 105, a tojásbegyüjtésit 100, a háromnegyedévi sertésbegyűjtési tervet pedig 130 százalékra teljesítik. A verseny fellendítése érdekében felhasználják a sajtőt is. Elmélyítik és kiszélesítik a dolgozó parasztság körében az egyéni kezdeményezések révén már eddig kialakult verseny lendületét. * így várnak a Papírgyárban ! Az év első napjaiban Ismét visszaesett a Papírgyár • termelése s már eddig Is többezer kiló papír gyártásával lemaradt az üzem. ^Ia már január 24_ét írunk s még mindig műszaki nehézségekkel, energiahiánnyal küzd az üzem. A teljes ütemű munkára való várakozás a képen ábrázolt következménnyel járt. Előre a negyedévi terv teljesítéséért Sóki Imre versenyfelhívása Zoltai Zoltánhoz, a Mezőgépgyár főmérnökéhez I sori Imre | elvtárs. a Jármű’ javító kocsiosztályának mérnöke, hazánk felszabadulásának 8- évfordulójára, április 4-re készülve versenyfelhívást in té - zett Zoltai Zoltánhoz, a törökmiklósi Mezőgépgyár főmórnökéhez. Sóki Imre elvállalta, hogy a személy és teherkocsi fővizsgáknál az e gvségt e 1 j es í t m é n y re utalványozott óraszámot az ed* digi 85-ről 80-ra szorítja le te* rületén. Ezt úgy éri el, hogy megszer* vezi a szalagremdözerű-javítást. A megjavítandó kocsi így folyamatosan halad át a különböző munkaszakaszokon — s ez elősegíti a folyamatos javítást és a termelés megnövekedését. | elvállalta,| hogy a meg lévő szerszámok és gépek jobb kihasználásával segíti azokat a csoportokat, amelyek eddig nehezen ju+^'tak hozzá a legfontosabb gépi szerszámokhoz- TJgy szervezi a munkát, hogy a cső* po’rtok felváltva és a szükség szerint jussanak hozzá a pneumatikus gépekhez-Mevfo"adta, hogy a bognárrészlegen 100 százalékon alul teljesítő négv brigádot patronálja, hogy azok április 4ig 100 százalékon felül teljesítsenek. A munkafegyelem megszilárdítása érdekében a fegyelem* lazítókkal szemben a legszigorúbban jár el- A későket, a munkaidő alatti ácsorgókat felelősségre vonja-Sóki Imre a Mezőgépgyár főmérnökén kívül üzemen belül versenyre hívta Kurucz Józsefet és Czégé Imrét, a mozdonyosztály műszaki vezetőit és Simon Sándort, az üzemosztály mérnökét. | MfiRNÖKE1NK.I műsMki dolgozóink Sóki Imre példája nyomán szélesítik ki a műszakiak közötti versenymozgalmat- Ne maradjanak el áldozatvállalásban üzemük , dolgozói mögött. — Hívják egymást párosversenyre. Vetélkedjenek azért, ki tud nagyobb eredményt elérni műhelyében, ki tudja jobban biztosítani a dolgozók vállalásainak teljesítő,séhez szükséges munkafeltételeket, ki tud keményebben fellépni a rendbontókkal, — fegyelmezetlenekkel szemben. Miért drága az építkezés? Építenek — bontanak a szandai munkahelyen Lapunk vasárnapi számában Orosz József, a szandai építkezés egvik állványozó brigádvezetője panaszos levelet írt- Hiányolta, hogy nem biztosítanak brigádjuknak munkatér ülotet-A levél nyomában indulunk el- Arra volturik kívóne-siak. hogy mi akadályozza a brigád muká.iát- Már régebben megkezdték a munkát az építkezés dolgozói, az egyemeletes épületen. Ee-yidőbem több háztömb ém'tése indult meg- Most azonban levtöbbön szabadon süvít keresztül a csípős januári szél- Sok munkát kellene elvégezni- Munkáskéz is akadna bőven, de hiáyoznak fontos építőanyagok- Mégis a legsúlyosabb az, hogy tervszerűt! énül folyik az énítkezés. A brigádok gyakran csak reg; gél tudják meg, mi lesz aznapi feladatuk. Az Orosz-brigád megfogadta felajánlásában, hogy hazánk felszabadulásának tiszteletére március 20-ig befejezik második negyedévi tervüket. A vállalások elé azonban akadályok tornyosultak- Legtöbbször munkaterületre és anyagra kell várni- A múlt héten több napon keresztül megtörtént, hogy másfél. két órára volt csak munka biztosítva a brigádnak- Ezután már csak járkálással töltötték idejüket. Hatalmas kiesést jelentett az is, hogy még be sem fejeztek egy épületet, a munkásokat más épületre dirigálták- Ilyenkor szét kellett szedni az előző épület állványait, hogy a másjk helyre tudjanak faanyagot biztosítani. így sok értékes munkaóra esik ki. A Központi Vezeti ség útmutatásainak megfelelően kell a hibák kijavításához hozzálátni- Gerő elvtárs azt mondta 1952- november 29-én, hogy: — ..Továbbra is következetes• szívós harcot kell folytatnunk egész iparunkban, mert ezen a téren elért errdméyek még egyáltalán nem kielégítők-“ Ez a figyelmeztetés hatvánvozottan szól az építkezés vezetőinek- Első és legfontosabb tennivaló, hogy tervszerűen irányítsák és vezessék az építkezést- A terveket meg kell ismertetni a dolgozókkal is. Csak így látják tisztán, bovv hol kell a munkát gyorsítani. Tűrhetetlen az. hogy a dolgozók ne kapják meg a munkautalványt- Ennek a hiánya önállótlanná teszi nemcsak az Orosz-brigádot» de a kőműveseket és a segédmunkásokat is-Az építkezés nem ,-homokiáték“ — ha ledől, nem építhetünk könnyen másikat. Felmérhetetlen veszteség a bontás. így van most az Orosz-brigád- A vakoláshoz beépítették állvánnyal a szobákat. Mikor jöttek az asztalosok, s egyéb résziparosok, szét kellett bontani a beállványozott részt. Mindezeket a hibákat meg lehet szüntetni tervszerű munkával- A terveket bontsák fel az utolsó négyzetméter vakolatig. é • Ötvenhat fegyvernek! család lépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára Hazánkban minden község dolgozó parasztságának megvan a felszabadulás előtti szomorú története. A mi falunkban 1919-től a felszabadulásig különösen csúnya világ járta. Héjjas Iván pribékjei az angol-kertnek nevezett gyümölcsösben akkoriban rezes.banda hangja mellett ütötték, verték, halálra kínozták mindazokat a becsületes dolgozókat, akik kezük közé kerültek. A 25 éves Horthy elnyomás alatt ez folytatódott. A Héjjas legényeket csendőrök váltották félj Schwarczok, Lelovicsok, Fegyvernek úri birtokosai hajnali három órától este 10-11 óráig 80-90 filléres napszámért szívták a dolgozók vérét. Ezt a világot nagyon jól ismerte Pásztor Pál, Kun Mihály, Vásárhelyi Miklősné és a falu valamennyi dolgozója. ' A felszabadulás után az elnyomás megszűnt, a földesurak eltűntek, dolgozó parasztságunk megkapta ősi jussát, a földet. Rákosi elvtárs 1948- ban elmondott kecskeméti beszéde után pedig a dolgozó parasztok mozgolódni kezdtek, sok szó esett a közös gazdálkodósról. 1950-ben meg is alakult az első termelőcsoport, a Kossuth tszcs, 12 taggal 70 hold földdel. Egész jószágállományukat egy rossz ló képezte. A tagok nem merték befogni, mert féltek, hogy útközben elpusztul. A tagok mégsem csüggedtek el, kitartó szívós munkával, az állam segítségével ma már — két esztendő után — hatalmas vagyonnak birtokosai: 14 lovuk, 72 szarvasmarhájuk, 260 sertésük van. A közös vagyon értéke 2,386.526 forint. A közös vagyonból egy csoporttagra 17.286 forint jut. Balázs József elvtársnak 503 mun. kaegysége volt 1952-ben. Zárszámadáskor 15 mázsa búzát, 4 mázsa árpát, 60 kg. cukrot, 13 liter pálinkát és közel 3.500 forint készpénzt kapott. Gyümölcsösük terméséből Balázs elvtársnak 1.274 kg. alma és 481 kg. szilva jutott. Az almát kilogrammonként 7 forintért tudja értékesíteni. Csak az alma árából megtud venni egy jőminőségű ruhát, 2 nagykabátot, egy pár csizmát és egy pár bakancsot, vagy egy Csepel motorkerékpárt és három kerékpárt. A tavalyi esztendő járandósága szűk számítások szerint is meghaladja a 30.000 forintot. Tóth István elvtárs a Vörös Csillag tsz tagja, Balázs Józsefhez hasonlóan szintén becsületes dolgozó. 300 munkaegysége után anyit kapott, amiből beruházkodnak és még megvan egész évi szükségletük. A termelőszövetkezet tagjai azt akarják, hogy minél több dolgozó paraszt osztozzon szép, gazdag életükben. Felkeresik a falu kívülálló dolgozó parasztjait és elmondják hogyan dolgoznak, milyen módon érik el nagyszerű eredményüket^ hogy egy--egy tagnak mennyi termény, pénz jutott. Melger Lajos elvtárs, Földes Mihály dolgozó parasztot kereste fel a napokban. Papíron kiszámolták, hogy mennyivel több jövedelme van mint Földes Lajosnak. Bebizonyította neki, hogy az államot is, a fejlett szocialista ipart is jobban segítették, mert mindenből többet termeltek." Amellett, hogy jól élnek: az ötéves terv megvalósításának is segítői a közös munkával. Földes Mihály belátta, hogy Melger elvtárs igazat beszélt. Nem gondolkodott tovább, aláírta a belépési nyilatkozatot. Utána a falu dolgozó parasztjainak már ő mondta el a csoporttagok eredményeit s példáját követve, még 13 dolgozó paraszt lett csoporttag azokban a napokban. Ozv. Vásárhelyi Miklósné két lányával a Vörös Csillag tszes-be lépett. Pásztor Pál. Kun Mihály. Sze. csei Kálmán; Mester Ignác szintén ezt a csoportot választották. Diószegi Jánosnő még gondolkodik. Férjével meg hányják-vetik a dolgokat, aztán ők is nemsokára csoport, tagok lesznek. Mozgásba jött falunk. A dolgozó parasztok nagy többsége a falu legjobbjait akarja követni. Azt az 56 családot, amelynek tagjai felismerték a nagyüzemi gazdálkodás helyességét és azokat, akik „Május 1“ néven új tcrmelöcsoportot alakítottak. HODOSY MIHÁLY párttitkár, Fegyvernek,
