Szocialista Nevelés, 1982. szeptember-1983. június (28. évfolyam, 1-10. szám)
1982-11-01 / 3. szám - Tankó László: A kísérleti irodalomoktatás második éve
12 művész nemzetisége 12 művész művészeti ága kísérleti oszt. ellenőrző oszt. kísérleti oszt. ellenőrző oszt. Dunaszerdahely 100 % 89 % 98,8 % 82,3 % Bratislava 94,3 % 96,8 % 99,5 % 80,1 % Somorja 97,4 % 84,4 % 100 % 77,9 % Összesített átlag 97,2 % 90,1 % 99,5 % 80,1 % meretei komplexebbek, átfogóbbak. Pontosan körülhatárolhatok azok a területek, amelyekben ismereteik gyengébbek, ill. jobbak. így például az ellenőrző osztályok tanulói egyáltalán nem vagy csak kis mértékben ismerik a francia romantikus festőket, szobrászokat, de nem ismerik a magyar Bara bás Miklóst és a korszak irodalmának jellemző vonásait sem. Érdemes összehasonlítani a tanulók ismereteit olyan területen is, mint például az írók születési helye, ideje stb., tehát olyan kérdésekben, amelyek verbális ismereteket igényelnek, és amiben a hagyományos módszerrel tanuló osztályok lehetnének előnyben. Közismert ugyanis, hogy az emlékezeti verbális ismereteket az új koncepció nem helyezi előtérbe. A 10. és 14. kérdés szerint a tanulóknak arra kellett válaszolniuk, mikor, hol született és halt meg Vörösmarty M hály, Petőfi Sándor és Arany János. A kísérleti osztályokban itt is jobb eredményt értek el, a különbség mintegy 14 % a kísérleti osztályok javára. A három kísérleti osztály közül a legjobb eredményt Somorján érték el, a leggyengébbet Bratislavában, ami összhangban van azzal a megállapításunkkal, hogy az új koncepció szerinti oktatásban is a legtöbb verbalizmus Somorján tapasztalható, a legkevesebb pedig B.atlslavában. Bizonyos tényszerű, adatszerű ismereteket természetesen az új koncepció értelmében is meg kell tanítani, és ezeket a tanulóknak el kell sajátítaniuk, mivel azok hozzátartoznak a művelt ember alapismereteihez. A tanítás módszeréről Az irodalmi művek elemzése során mindig nagyon fontos, hogy a pedagógusok rámutassanak arra, milyen mondanivalójuk lehet a ma embere számára. A tanulók önálló munkája mellett a pedagógusok igyekeztek építeni a tanulók alapiskolából hozott ismereteire. Тек ntettel voltak a fokozatosság, a korhoz mértség elvére, a tantárgyközi kapcsolatokra, a szemelvények sokrétű elemzésére, az egyes korszakok komplexitására, a tudományosság és szemléletesség elvére stb. A pedagógusok a tanítási órákon nagyrészt induktív, ill. induktív-deduktív, azaz vegyes módszerrel tanítottak, a tanulókat egyre többet aktivizálták, így a tanítási óráknak munkáltató jellegük volt. A tanítási módszer alapvetően éltére volt az összefoglaló és monografikus témáknál, mivel az élőbb eknél nem tanítunk írói életrajzot. Csak ilyen koncepció biztosíthatta, hogy az oktatási folyamat középpontjába az irodalmi művekkel való foglalkozás kerüljön. A pedagógusok ezeknek a követelményeknek még mindig nem tudtak teljes mértékben eleget tenni. Főleg Somorján és Dunaszerdahelyen tapasztaltuk, hogy a tanítás során a pedagógus elég sokat foglalkozott az írók életével, a művek tartalmi ismertetésével és kevesebb időt fordított a mű olvasására, elemzésére, megvitatására. A pedagógusoknak továbbá nem sikerült teljes mértékben egységbe fogni a kötelező tananyagot a kiegészítő olvas-
