Szocialista Nevelés, 1971. szeptember-1972. június (17. évfolyam, 1-10. szám)
1972-06-01 / 10. szám - Pedagógusnap a Duna utcai iskolában / Hírek
A fiatalabbak részére ajánlható a „reggeli felikelés“, „iskolába menés“ stb. cselekvéslánca, az idősebbeknek a „bevásárlás“, „kenyérsütés“ és mások. Később, amikor már az alárendelt mondatokat is ismerik, ugyanazokat a láncokat — csekély módosítással — alkalmazzuk újból. így a tanulók a már ismert tartalom mellett a hosszabb mondatok képzésére összpontosíthatják erejüket: „Whenever I arrive home a day at school, I always greet my parents politely, then I untie my books and put them ready on the table. I take off my school clothes and them up, then I put on my cloth, because I like to go out and sit on the green grass.“ A cselekvésláncok különösen hasznosak mint „drill“ gyakorlatok: lehetőséget nyújtanak egy-egy igeidő, névmás vagy elöljáró többszöri használatára. Fontos tényező a cselekvésláncnál az, hogy miközben a témákat állandóan váltogatjuk, egyúttal a mindennapi témakörében kell maradnunk, olyan tárgykörben, amely a tanulók képzeletében él és rögzült. A hibák gyakorisága elenyészővé válik e módszer alkalmazásával — írja Gur- rey —, hiszen egyrészt a történet ellenőrzi a kifejezést, másrészt a tanulók párhuzamosan avval, ahogy megértik a történetet, felhívják a figyelmet a társaik által elkövetett hibákra is. További előnye a módszernek, hogy a tanulók a nyelvet a tanár segítségétől függetlenül aktivizálják, hiszen csakhamar önállóan is képesek a cselekvésláncok megszerkesztésére és a cselekvést kifejező mondatok összeállítására. Ha ilyenkor a tanár mindinkább rájuk bízza a javítást, növeli a hatásosságot. A szókincsfejlesztés terén szintén hasznát vesszük az effajta gyakorlatoknak, hiszen a szavak jelentését könnyen szemléltethetjük fordítás nélkül is. A tanulók könnyebben tartják meg a szó jelentését logikai-mondattani beágyazottságában, mintha külön mondatokat alkotnánk egy- egy szó jelentésének szemléltetésére. A gyengébb tanulóknak pedig segítséget nyújthatunk azáltal, hogy a cselekvést el is végeztetjük velük, és így a tanulónak nem kell arra gondolnia, mi is a következő mondat; nem marad le a gyorsabb, jobb tanulóktól, lépést tud velük tartani. Véleményünk szerint, bár elméletileg szorgalmazzuk, a gyakorlatban mégsem fektettünk elég súlyt az effajta munkára, pedig ez jó előkészítés, előgyakorlat pl. a szabad és önálló fogalmazásra, szöveg- kialakításra. Az átmenetet jelenti ehhez, amikor a tanár kérdéseket tesz föl az egymás után következő cselekményekre, és így részleteiben kibontakoztatva a tárgykör egészét: a tanulók megtanulják helyes sorrendben kifejezni gondolataikat. A cselekvésláncok kényszerítik a tanulókat a pontos, aprólékos megfigyelésre, ami hasznukra válik később a leírás gyakorlásában. Természetesen mindez csak hosszú és türelmes gyakoroltatással érhető el. Addig kell ismételni egy-egy gyakorlatot, amíg a tanulók az anyagot egészében magukévá nem teszik. Miután a szóbeli gyakorlatokat a tanulók elsajátították, át lehet térni az írásbeli gyakorlatokra is — fejezi be a „Szóbeli gyakorlatok“ fejezetét az író. Pedagógusnap a Duna utcai iskolában A Bratislavai magyar tannyelvű Kilencéves Alapiskola módszertani csoportja az évi terv összeállításánál a kölcsönös hospitálásokon kívül tervbe vette, hogy a III. negyedévben tartandó módszertani gyűlésére, amelyet nyitott órával kötnek egybe (korszerű matematika tanítása a programozott feladatlapokkal a III. osztályban, továbbá a szlovák nyelv eredményes tanítása audovizuális módszerrel a II. osztályban], meghívja a szomszédos és a környékbeli .iskolák tanítóit tapasztalat- csere céljából. A szervezési feladatokat a csoport tagjai felosztották egymás közt. Dvorszky ig. hely. elvtársnő, a programozott feladatlapok elindítója, vállalta a 314
