Szocialista Nevelés, 1969. szeptember-1970. június (15. évfolyam, 1-10. szám)
1969-11-01 / 3. szám - Nagyné K. Márta: Száznegyven éves az óvoda Szlovákiában
ség az általános műveltség differenciált jellegének korszerű irányulásait figyelembe véve három alapvető irányzat létrehozását javasolja, mégpedig a természettudományi, a társadalomtudományi és a nyelvtudományi irányzatokét. Ezeken belül különböző terjedelemben, aránylag alapvető — kötelező, választható — alternatív és fakultatív illetve nem kötelező tantárgyak szerepelnek. Mindezt a középiskolai általános műveltség világszerte mutatkozó rendjéhez viszonyítani nem elég, feltétlenül a hazai feltételekből kell kiindulnunk, konkréten pl. abból, hogy a különféle típusú főiskolai intézmények hány hallgatóra tartanak igényt, továbbá, hogy a gimnázium végzett növendékeinek megfelelő érvényesülései lehetőségei legyenek a társadalmi élet gyakorlatában. A műszaki és természettudományi tanulmányokra pl. 1966-ban kb. 7000 hallgatót vettek fel, a társadalom-tudományi és nyelvi tanulmányokra mindössze kb. 1700 hallgatót. Ha ezt átszámítanánk a mai 126 ált. középiskolára, minden iskolára 2 matematikai — természet-tudományi osztály esne, de csak minden 3 gimnáziumra eshetne egy humán és egy nyelvi osztály. Tehát egyenlőre legjobbnak mutatkozik a nyelvi tanulmányokat a választható tantárgynak közé sorolni. Számolni kell azzal is, hogy még a főiskolások számának növekedése esetén is lesznek minden érettségiző osztályban olyanok, akik: a) nem óhajtanak tovább tanulni, b) nem nyernek felvételt további tanulmányokra, c) a főiskolai tanulmányokat a kezdet kezdetén abbahagyják. A választható alternatív tantárgyak a főiskolára való előkészítést hivatottak szolgálni, a választható fakultatív tantárgyak bizonyos társadalmi tevékenység előkészítését célozzák. A 4 osztályos gimnázium problematikájának megoldásával párhuzamban a 8 éves gimnázium koncepcióját is kidolgozza a megbízott kutatói munkaközösség. (E. Stračár: Návrh novej koncepcie SV S (gymnázia). jednotná škola 1969, 1. sz. 1—12 o.) Száznegyven éves az óvoda Szlovákiában NAGYNÉ K. MÄRTA központi tanfelügyelő Szeptemberben volt az első besztercebányai óvoda alapításának 140. évfordulója. Ezt az óvodát annak idején Brunszvik Teréz kezdeményezésére hozták létre. A budai és pesti óvodák után ez volt az első óvoda, amelyet Brunszvik Teréz — Bécset is megelőzve — más városokban alapított. Ez a besztercebányai óvoda az első iiyen jellegű intézmény a Csehszlovák Szocialista Köztársaság területén. Az évforduló alkalmából, szeptember 26—27-én Besztrecebányán ünnepéllyel egybekötött konferenciát tartottak az iskoláskor előtti nevelés problémáiról. Az ünnepélyes megnyitás után Doc. dr. Ján Mikiesnek a besztercebányai Pedagógiai Főiskola docensének óvodatörténeti előadását hallottuk. A fő referátumot Doc. Ing. Libor Vozár. CSc, az Oktatásügyi miniszter helyettese mondta. Beszédében beszámolt az óvodák jelenlegi helyzetéről, s azt összehasonlította a felszabadulás utáni állapotukkal, többek között az óvodák szervezeti és tartalmi fejlődésével. Megállapította, hogy az óvodai nevelés évről évre tartalmasabbá válik és színvonalában emelkedik. Délután az oktatásügyi miniszterhelyettes kitüntetéseket adott át azoknak az óvónőknek, akik ebben az óvodában működtek. Az eperjesi óvónőképző növendékei kultúrműsorral köszöntötték a konferencia résztvevőit és az ünnepeiteket. A jubiláló óvodán elhelyezett emléktábla leleplezése után megtekintettük az önsegéllyel készült tansegédeszközök kiállítását. Másnap vitafelszólalások hangzottak el. Első felszólalók között Jugoszlávia, az NDK, valamint a prágai Oktatásügyi Minisztérium képviselői köszöntötték a konferenciát és résztvevőit. Végezetül az Oktatásügyi Minisztérium egyik osztályvezetője, Dr. Martin Hargaš CSc értékelte és zárta le a konferenciát. 94
