Kovács Attila: Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között (Lendva, 2004)
XIII. A földreform és a kolonizáció hatása Lendva-vidék nemzetiségi összetételére és agrárstruktúrájára
kritikával illetett számokat 1938-ban. Eddig az időpontig 15.060 hektár (26.421 kataszteri hold) művelésre alkalmas terület (szántóföld, rét, kert), 3.689 hektár (6.471 kataszteri hold) legelő, 31.922 hektár (56.003 kataszteri hold) erdő és 576 hektár (1.010 kataszteri hold) terméketlen terület került a földreform hatálya alá. A művelésre alkalmas terület nagyobb részét, 9.905 hektár (17.377 kataszteri hold) területet Muravidéken osztottak szét az agrárföldre jogosultak között.17 Ivan Bratko egy évvel később, különböző összegzésekre alapozó hozzávetőleges számításaiban közzétette az egész Drávái Bánság területén szétosztott, művelésre alkalmas területeket.18 Bratko elkülönítve adta meg a Ljubljanában és a Mariborban rögzített adatokat, s az utóbbi hatáskörében feltüntette a muravidéki térség részesedését (lásd a XIII. 8. számú, táblázatot). Ezek szerint a Muravidéken a 11.231 helyi agrárérdekelt között 8.296 hektár (14.554,4 kataszteri hold) területet osztottak szét. A 78 dobrovoljác 141 hektár (247,4 kataszteri hold), míg a 248 kolonista 1.087 hektár (1907 kataszteri hold) földdel lett ellátva. Összefoglalva Ivan Bratko adatait, a Muravidéken összesen összeírt 11.557 helyi agrárérdekelt, kolonista és dobrovoljác között 9.998 hektár (17.540,4 kataszteri hold) földet osztottak szét a jugoszláv földreform során a két világháború közötti időszakban.19 A Drávái Bánság területén bérletbe, majd tulajdonba átadott föld többsége, 59,3%-a a Muravidéken cserélt gazdát. A bánság területén kiosztott 16.858 hektár (29.575,6 kataszteri hold) művelésre alkalmas területből 9.998 hektár (17.540,3 kataszteri hold) a Muravidéken került felosztásra. Az Esterházy-uradalomra vonatkozóan a már többször elemzett 1932. évi miniszteri határozat alapján kijelenthető: a Drávái Bánság területén az új birtokosok kezébe került művelésre alkalmas 29.575,6 kataszteri hold területből 8.861 kataszteri hold 162 négyszögöl az Esterházy-uradalom területén feküdt. Vagyis a Drávái Bánság területén a földreform keretén belül felosztott művelésre alkalmas terület 30%-a az Esterházy-uradalom részét képezte a földreform előtt. Muravidékre vetítve ez az arány még nagyobb, mivel az itt szétosztott földeknek valamivel több mint a fele (50,7%-a) az Esterházy-uradalomhoz tartozott. Szóltunk már arról, hogy a Lendva-vidéken a két világháború között lezajlott birtokátrendeződést - adatok hiányában - nem tudjuk bemutatni. A levéltári források alapján végzett számítások szerint azonban az Esterházy-uradalmon végrehaj17) Anton Šapla: Agrarna reforma. Poročilo o kmetijski anketi. Ljubljana, 1938. 156. p. 18) Bratko a tanulmányban megjegyzi, hogy a felsorolt adatok csak hozzávetőlegesen mutatják be a földreform és a kolonizáció eredményeit a Drávái Bánság területén. 19) Bratko, Ivan: Nekmetska in tuja zemljiška posest v Sloveniji. Tehnika in gospodarstvo, 1939. 7-8 št. 344
