Süč, Dejan: Inesfalwa Gyertyános Zalagyertyános Gaberje (Gyertyános - Lendva, 2016)
5. Újkor
je presežek pridelkov predstavljal surovine za prehransko industrijo. Tako imamo podatke o zelo dobri pridelavi kmetijskih pridelkov na območju Dolnje Lendave iz leta 1846.105 Druga polovica štiridesetih let devetnajstega stoletja je prinesla izbruh številnih revolucij po Evropi. 13. marca 1848 je tako revolucija izbruhnila na Dunaju in revolucionarna miselnost se je kot požar razširila tudi na ozemlje Ogrske. Tam so revolucionarni mladeniči Sándor Petőfi, Pál Vasvári, József Irinyi tér Mór Jókai sestavili ter 15. marca 1848 natisnili 12 točk, ki so izražale zahteve revolucionarjev od cesarja ter Državnega sveta na Dunaju. Že 11. aprila 1848 je cesar potrdil nove zakone in tako se je oblikovala meščanska ter ustavna Madžarska.106 Kljub temu je bil v drugi polovici leta 1848 ter leta 1849 osvobodilni boj popolnoma zadušen in revolucija je bila premagana. Večina dosežkov revolucionarjev je ostala nespremenjena, med njimi tudi popolna odprava fevdalnega sistema. V kolikšni meri so prebivalci Gaberja součinkovali na izid ter potek revolucije je nemogoče ugotoviti. Zagotovo pa so pridobitve revolucije spremenile življenje na območju celotne Ogrske, predvsem z vidika pravic kmetov ter kakovosti njihovega življenja. Z namenom boljšega poznavanja razmer, v katerih živi prebivalstvo na območju 105 Források a Muravidék történetéhez I: szöveggyűjtemény - Viri za zgodovino Prekmurja I: zbirka dokumentov, Szombathely, 2008, str. 329-332. 106 Horváth, B., Zgodovina Madžarov - A Magyarok története, Ljubljana, 2009, str. 130-132. szeriparban. Kivételesen jó termésről az alsólendvai uradalomban 1846-ból tudunk.105 A 19. század negyvenes éveinek második felében forradalmak söpörtek végig Európán. Így 1848. március 13-án Bécsben tört ki forradalom, amelynek híre futótűzként terjedt át Budapestre is, ahol a márciusi ifjak - Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Irinyi József, Jókai Mór és mások - összeállították, majd 1848. március 15-én kinyomtatták a 12 pontot, amelyben megfogalmazták a forradalmárok követeléseit. A császár már 1848. április 1-jén elfogadta az új törvényeket, és így létrejött a polgári és alkotmányos Magyarország.106 Annak ellenére, hogy 1849-ben a császári seregek leverték a magyar szabadságharcot, a forradalmárok vívmányainak többsége érvényben maradt, többek között a jobbágyrendszer teljes eltörlése is. Gyertyános lakosai a forradalom és szabadságharc eseményeiben ismereteink szerint nem vettek aktívan részt, azonban a kivívott eredmények Magyarország egész területén nagy változásokat hoztak, elsősorban a parasztok jogai és életminősége terén. A magyarországi lakosság életfeltételeinek minél alaposabb megismerése érdekében 1850-ben népesség-összeírást készítettek a monarchia teljes lakosságáról. A népszámlálást a katonai és polgári hatóságok közösen hajtották végre. Gyer-105 Források a Muravidék történetéhez I: szöveggyűjtemény - Viri za zgodovino Prekmurja I: zbirka dokumentov, Szombathely, 2008, 329-332. old. 106 Horváth B., Zgodovina Madžarov - A magyarok története, Ljubljana, 2009, 130-132. old. 89
