Göncz László: Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941 - 1945 (Lendva, 2006)
III. Néhány terület fontosabb eseményeinek bemutatása - III. 3. Vallási élet
Grősz érsek említett törekvéseit Ivan Jerič is megerősítette azzal a megjegyzéssel, hogy valójában ő (Grősz) volt leginkább a felelős a szabadságvesztésükért is, hiszen engedélyezte a polgári hatalomnak, hogy ítélkezzen felettük. Jerič - saját állítása szerint - személyesen a legtöbbször próbált közbenjárni az elzárt papok kiszabadítása ügyében, ami abból a szempontból még inkább érthető, hogy a fogva tartottak, majd elítéltek között az öccse, Jerič Mihály (Mihael) is szerepelt. Már a Margit körúti fogházban felkereste őket (találkozni ugyan nem tudott velük), ahol állítólag kieszközölte, hogy az ítélet meghozataláig a tisztekhez hasonló bánásmódban részesültek (egyebek mellett misézhettek is). Leginkább a Kovács nevű titkár volt a segítségére, aki - mint Házy katonai püspök fő embere - komoly befolyással bírt. 1941 decemberében azonban megtörtént - amint arról már korábban szóltunk - az ítélethozatal. Közben Jerič kapcsolatba lépett egy nyugalmazott katonai püspökkel, a muraközi (Csáktornyái) származású Zadraveccel, aki állítólag Horthyval szoros barátságban volt (Jerič szerint sokat segített neki a bolsevista uralom után bekövetkező hatalomátvételkor). A nyugalmazott püspök támogatást ígért Jeričnek, azonban amikor három héttel később ismét megkereste, Zadravec azt mondta neki, hogy a kiszabadításból nem lesz semmi, mert az ellen tiltakozik a legfelsőbb katonai bíróság. Az ok Jerič szerint az volt (amit állítólag Zadravec püspök mondott neki), hogy Turnišččn, azaz Bántornyán egy Kovač Štefan (István) nevű kommunista működik, és ők valamennyien a támogatók sorába számítottak. Mindezek után Jerič kijelentette, hogy a bezárt papok kiszabadítása ügyében fontos volt, hogy egy Stanislav Vlasko nevű lengyel jezsuita szerzetes (aki rövid ideig a három pappal együtt volt a börtönben) a későbbiek során közbenjárt érdekükben a pápai nunciusnál, Angelo Rottinál. A nuncius állítólag nyomást gyakorolt Grősz érsekre, hogy javítsa ki hibáját és járjon el a papok kiszabadítása ügyében. Feltehetően ezt követően került sor a fentiekben már ismertetett püspöki, azaz érseki látogatásra a váci börtönben. A tényleges szabadon bocsátást azonban a hatalom tovább húzta. Akkor került sor Ivan Jerič újabb budapesti útjára, amelynek ő rendkívül nagy fontosságot tulajdonít. Čeh Mihály tábornokkal - állítása szerint - ő beszélte meg az öccse és Camplin Iván szabadlábra helyezését (egyebek mellett a halálosan beteg édesapjukra is hivatkoztak, aki ez idő alatt meg is halt).385 Magyarázat nélkül közölte a Muraszombat és Vidéke hetilap azt a hírt (ezért némi félreértésre is okot adhat), hogy Kapi Béla evangélikus püspök hivatalos 385) Jerič, Ivan: Moji spomini (Reševanje treh duhovnikov). Zavod sv. Miklavža Murska Sobota, 2000, 221-223. p. 219
