Göncz László: Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941 - 1945 (Lendva, 2006)
II. Az események kronológiája - II. 19. A háború utolsó hónapjai
következő alapelvként megparancsolta, hogy minden eszközzel el kell érni, hogy a kifáradt és lelkileg elbizonytalanodott hadsereget minél hamarabb újraszervezzék. Konkrét feladatként megparancsolta az űn. hungarista hadosztályok felállítását. A 4. SS hungarista hadosztály toborzását a magyarországi emberállomány igénybevételével kellett folytatni, illetve - amennyiben arra szükség mutatkozott - a Németországba áthelyezett legénységből kellett pótolni. A 4. hungarista hadosztály és egy önkéntes hegyi hadosztály, valamint lehetőség szerint egy újabb páncélos hadosztály toborzását a Németországba áthelyezett 21, 20 és 19 éves újoncokból parancsolta a vezérkari főnök megszervezni. A rohamzászlóaljak legénységének a kiképzésére „keménykezű” módszereket írt elő. A már korábban hungarista szellemben összeállított Szent László hadosztályt is akkortól hungarista hadosztályként kezelték. Annak utánpótlás-biztosítását külön pótkeretből, még inkább hungarista szellemben nevelt katonákkal kellett végrehajtani. A Szent László hadosztály a későbbiek során óriási harcokat folytatott a Mura menti térségben. Annak bizonyos szakaszairól a későbbiek során bővebben szólunk.259 Hogy mennyire sikerült a vezérkari főnök újratoborzási terve és a hadosztályok testi-lelki felfrissítése, arra a következő néhány hónap harci eseményei a bizonyítékok. Tény azonban, hogy a december 22-i parancs nagymértékben hozzájárulhatott a Mura menti falvakban végrehajtott toborzásokhoz is, a harcra képes férfiak és a nemegyszer még gyermekszámba sorolható leventék elhurcolásához. Az 1945-ös esztendő elején a front már mélyen benyomult a Dunántúlra. A Központi Szállításvezetőség 1945. február 12-i helyzetjelentéséből kiderül, hogy a Dráva és Nagybajom között ideiglenesen megállították az orosz előrenyomulást, azonban külön hangsúlyozták, hogy a Dráva mentén erős volt a különböző partizánalakulatok tevékenysége is. Ennek alapján az illetékes magyar hatóságok élénk felderítő-tevékenységet folytattak, ami a Mura mentére is vonatkozott.260 Az események révén a muravidéki területek is egyre bizonytalanabb, feszült helyzetbe kerültek. A repülőtámadások, a partizánok által végzett szabotázsakciók és rajtaütéses támadások rendszeressé váltak. A bombatámadások elsősorban a stratégiailag fontos célpontokra irányultak. Egy 1945. február 23-ai légihelyzet-jelentésből kiderül, hogy a közeli Zalalövő és a Vas megyei Pankasz közötti vasúti pályát 259) HL - I. 96. M. Kir. Fővezérség meghatalmazott tábornoka 1944-1945 (63.) 260) HL - Központi Szállításvezetőség naplója; 1945 január-március, 4. doboz 5253-5254. 151
