Zágorec-Csuka Judit: Nemzetiségi könyvtárügy a Muravidéken (Lendva, 2019)
III. Olvasásszociológia
valamint a magyar ifjúsági írók közül Nógrádi Gábor, Sohonyai Edit, Bálint Ágnes és Janikovszky Éva műveit, és azokat a könyveket, amelyeket a tanulók otthoni könyvtárukból választanak, mint kedvenc olvasmányukat. 5. A magyar nemzetiségű tanulók olvasásszociológiai felmérései „Megfelelő olvasmányokkal kell alapozni a tanulók olvasási kompetenciáira.” A Muravidéken 6243 magyar nemzetiségű személy él (a 2002-es statisztikák alapján) többnyire a 29 vegyesen lakott településen a szlovén-magyar határsávban és Lendván. Az Országos Széchényi Könyvtár Budapesten már a múlt század 80-as éveitől kezdve napjainkig olvasásszociológiai kutatásokat folytat a határon túli régiókban, ahol a magyarság él. Nem tudni, hogy miért, talán a muravidéki magyarság kicsinysége, alacsony létszáma, vagy a szakemberhiány miatt, de kimaradtunk az olvasásszociológiai felmérésekből. A lendvai és a muraszombati könyvtárakban sem vezetnek statisztikai jegyzékeket arról, hogy hány nemzetiségi olvasójuk van (adatvédelemi okok miatt). Tekintettel a felsorolt problémákra, az adott körülmények között nehéz olvasásszociológiai kutatásokat végezni. A Muravidéken öt kétnyelvű általános iskolában és Lendván a Kétnyelvű Középiskolában folyik kétnyelvű (szlovén—magyar) oktatás, amely közel 1000 tanulót és diákot érint. Ennek a közegnek egyharmada magyar anyanyelvű, vagyis anyanyelvi szinten kb. 350 tanuló és diák olvas magyarul. A tanulók zöme olyan családokban él, akik még magyarnak vallják magukat. Mit olvas az iskolás korosztály és hogyan olvas? Az 1. Számú Lendvai Kétnyelvű Általános Iskola évente kivitelezi a Móra Ferenc Olvasási Versenyt, amely több mint 30 éves múltra tekint vissza. A 2007/2008-as tanévben az általános iskolának 588 tanulója volt, ebből 191 tanuló tanulta anyanyelvi szinten a magyar nyelvet, vagyis a tanulók 30,7%-a volt magyar anyanyelvű. A magyar anyanyelvű tanulók közül csak 56 tanuló vett részt az olvasási versenyen, vagyis a magyar tanulók 31,4%-a. Megállapítható az a tény is, hogy nagyobb arányban olvasnak az alsó tagozatokon, mint 5. osztálytól fölfelé a 9. osztályig, hiszen az említett felső tagozatokon csak két-három tanuló vett részt az olvasási versenyen, amely szabadon választott szépirodalmi alkotások olvasásán alapult. Az olvasási versenyt versenyfelelős osztálytanítók és magyartanárok vezették, akik a tanulóktól számon is kértek az alsó tagozaton három, a felső tagozaton pedig öt szabadon választott magyar szépirodalmi művet. A magyar olvasási verseny párhuzamosan folyik a szlovén Bralna značka elnevezésű országos jellegű szlovén olvasási versennyel. 110
