Zágorec-Csuka Judit: A muravidéki magyar könyvek világa. Tanulmányok és publicisztikai írások (Pilisvörösvár - Lendva, 2010) (Pilisvörösvár - Lendva, 2010)
1. A muravidéki magyar kiadványok
A szlovéniai magyar könyvkiadás helyzetet 23 zetéről készültek monográfiák), valamint a Sozvočje - Összhang c. sorozat. Ebben a sorozatban jelent meg a Naptár c. magyar nyelvű almanach 1960-tól évente rendszeresen, biztos fórumot teremtve a magyar szerzőknek. Emlékezetes volt a 7avaszvárás címmel 1975-ben kiadott első versantológia is. Ezt követően egymás után jelentek meg az első kötetes szerzők verseskönyvei, valamint prózai művek is, amelyek visszamenőleg is igazolták a Sozvočje - Összhang c. sorozat fontosságát. Jože Hradil véleménye szerint a szimbolikus cím kifejezi a magyar nyelvű alkotómunka lehetőségét és a Magyarországon megjelent irodalmi alkotások megismerésének lehetőségét is. A magyar klasszikusok és a kortárs írók lelkiismeretes fordítása hamarosan kellemes, de mindenekelőtt hasznos feladatává vált a kiadónak. A magyar irodalom értékei ugyanis többé-kevésbé ismeretlenek voltak a szlovének előtt, vagyis olyan nevek, mint Petőfi Sándor, József Attila, Weöres Sándor, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Németh László és mások, akiknek értékei a nyelvi és egyéb akadályok dacára, az európai irodalom tartozékai. A sorozat népszerű volt a szlovén olvasók között is. A budapesti Európa Könyvkiadóval való munkakapcsolat következtében fellendült a fordítói munka, amelynek eredményeképpen olyan szlovén művek jelentek meg a magyar könyvpiacon, mint Prešeren válogatott művei, Oton Zupaničič költészetéből készült válogatás, valamint Ivan Cankar, Matej Bor, Miško Kranjec, Kajetan Kovič, Ciril Kosmač és mások munkái. A világirodalmi termésről a Mostovi és a Helikon c. sorozatok kötetei adtak képet. Népszerű sorozata volt a kiadónak a Mavrica is, amely inkább a kevésbé értékes, de népszerű művekkel látta el az olvasókat. A Szlovéniai Magyar írócsoport (1989-1997) A Pomurska založba kiadóval elégedetlen, s ezért a kiadóval szakító írók új kiadói csoportot hoztak létre Szlovéniai Magyar írócsoport (ill. Muravidéki Magyar írócsoport) néven a szlovéniai magyar irodalom kiadására. Megjelentették a Muratáj c. folyóiratot, a Naptár c. évkönyvet és egyéb szépirodalmi munkákat. 1995-től a kiadói munkákat a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, az érdekvédelmi teendőket pedig 1997-től a Szlovéniai Magyar írók Társasága vette át. A Szlovéniai Magyar írók Társasága (1997-) Tizenhárom szlovéniai magyar író és költő létrehozta érdekvédelmi szervezetüket, amely szervezetileg az MNMI-hez tartozik, de kollektív tagja a Magyar írószövetségnek is. Könyvesboltjuk, a Bánffy Magyar Könyvesbolt 1998. március 15-én nyílt meg Lendván. A könyvesbolt lehetővé tette a szlovéniai magyar könyvterjesztés és irodalmi, közösségi élet megerősítését. A könyvesboltban magyar nyelvű könyvek és folyóiratok között válogathatnak az érdeklődők, alkalmanként rendezvényeken, író-olvasó találkozókon vehetnek részt. A Top-Print Grafikai Stúdió és Könyvkiadó 1997-ben nyílt meg a grafikai stúdió és kiadó Halász Albert vezetésével. Magánvállalkozásnak indult, elsősorban az MNMI megrendeléseit teljesítve (eredménye: Zágorec-Csuka verseskötete, Szúnyogh Sándor néprajzi kötete). Egy év múlva Studio Artista, változtatott névvel, a könyvkiadást is megtartva, de kibővített szol
