Zágorec-Csuka Judit: A muravidéki magyar könyvek világa. Tanulmányok és publicisztikai írások (Pilisvörösvár - Lendva, 2010) (Pilisvörösvár - Lendva, 2010)
4. Irodalomtörténeti írások
170 A MURAVIDÉKI MAGYAR KÖNYVEK VILÁGA való száműzetése; s a vele való újbóli találkozás örömbe vegyülő fájdalma; a hazától való erőszakos távoltartás, s az idegenben való halál embertelensége. De mindezeken a szenvedéseken úrrá tudott lenni, mindegyik csapás után felállt, újra kezdte, nem adta fel. Végül még egy vonás: a boldogságvágya, amely a 17. században szokatlan, ez a vonása a modern asszonyé, a 21. század modern asszonyáé is. Zrínyi Ilona korának gyermeke volt: említett vonásai - tettvágya, a szenvedés nagyfokú tűrése, boldogságvágya - időtlenek. A 19. század végén és a 20. század elején a történelmi Zala vármegye magyar sajtójában is előfordul Zrínyi Hona nevének az említése, a publikált naiv mondákban, amelyeket a nép ajkáról jegyzetek le, vagy azokban a színművekben, amelyeket amatőr színjátszó csoportok adtak elő, és a sajtó beszámolt róluk. A 19. század és a 20. század fordulóján Zrínyi Ilonának Csáktornyán és környékén megvolt a kultuszteremtő ereje, nem csak a nép, de a magyar polgárság körében is. 5. Összegzés Kevés alakjai vannak a magyar és a horvát, illetve az egyetemes történelemnek és irodalomnak, akiket közel négy évszázadon át emlegettek, mint a Zrínyi dinasztia jeles tagjait, gróf Zrínyi Miklós költőt, hadvezért, gróf Zrínyi Péter hadvezért, horvát bánt és Zrínyi Ilona grófnőt, fejedelmi nagyasszonyt. A Zrínyi testvérpár magyarul és horvátul gazdagította a barokk irodalmat, cselekedeteikkel és írásaikkal európai hírnévre tettek szert. Zrínyi Miklós 1651-ben adta ki Bécsben a Szigeti veszedelem című barokk eposzát az ADRIAI TENGERNEK SYREN AI A címmel, amelyet 1660-ban horvát fordításában Zrínyi Péter Velencében adott ki. így a Zrínyitestvérpár kétnyelvűvé tette verseskönyvüket, egyedülállóan személyes, „dinasztikus” írói életművet hozva így létre. I. Rákóczi Ferenc házassága Zrínyi Ilonával a két legjelentősebb főúri családot kapcsolta össze, de két identitást is egyesített: a magyart és a horvátot. Az életűtjukon való összefogásuk is a kettős identitásuk erősítését, elfogadását és gyakorlását bizonyítja. A Zrínyiek önfeláldozása, sorscsapásaik méltósággal történő elviselése, az emberekkel való bánásmódjuk, hazaszeretetük példa lehet a XXI. század embere számára is, főleg most, az Európai Unió identitás-zavaros, de kihívásokkal teli multikulturális, szűkebb és tágabb térségében. Zrínyi Miklós szavaival élve: „Reformáljuk magunkat, szabjunk más rendet dolgainknak.” Zrínyi gondolata a Dunatáji-országok konföderációjára vonatkozott. Ez ma is aktuális, ügy nevezik, hogy a régiók Európája. (2005) Irodalom I Bene Sándor-Borián Gellért: Zrínyi és a vadkan. Budapest, Helikon, 1988, 138 p. Halász Magdolna: Európa legbátrabb asszonya: Zrínyi Ilona, „Nagyasszony, meghajtom léted, előtted főmet: Nemzetközi tudományos felolvasó ülés Zrínyi Ilona halálának 300. évfordulója tiszteletére 2003. február 18.” Sárospatak, 2005. 71 p. Klaniczay Tibor: Zrínyi Miklós. A Habsburg-ellenes erők szervezkedése. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1954, 356 p.
