Zágorec-Csuka Judit: A muravidéki magyar könyvek világa. Tanulmányok és publicisztikai írások (Pilisvörösvár - Lendva, 2010) (Pilisvörösvár - Lendva, 2010)
4. Irodalomtörténeti írások
A Zrínyi főúri dinasztia kettős, horvát-magyar identitása 165 Zrínyi Pétert 1665-ben horvát bánná avatják, 1647-ben pedig Horvátország főkapitánya lett. 1649-ben két különálló, összefüggő területre osztották a Zrínyi birtokot: Péter kapta a tengermelléki részt, Miklós pedig a Muraközt. így lehetővé vált a birtokok észszerűbb kormányzása. Zrínyi Péter ebből kifolyólag is a horvát identitását erősítette, annak ellenére, hogy német és magyar műveltségen nőtt fel (Bécs, Nagyszombat), mert birtokai is horvát részen voltak. A „hungarus” tudat nem annyira kísérte az életében, mint bátyját, Miklóst, aki magyarul írta meg a Szigeti veszedelem című barokk eposzát. Vitnyéd István, az akkori politikai élet egyik háttérben mozgó alakja, Sopron város ügyvédje - aki kapcsolatban volt az ország legtöbb vezető főnemesi és középnemesi családjával többek közt Zrínyi Pétert is sürgette, hogy gondoskodjék fia, Zrínyi János magyar nyelvre való tanításáról: „...küldje föl mentül hamarább, mert gyalázat volna, ha magyarul nem tudna.” Ezek szerint az édesapa, Péter beszélt magyarul, de fia már nem igazán, ha figyelmeztetni kellett erre! Említést érdemel még 1646-ban Légrádnál vívott harca a török ellen, amelyért cserébe az udvar fátylat borított Zrínyi németgyűlöletére, és 1647-ben horvát kapitány lett. De 1654-ben minden tisztségétől megfosztották, pedig ő volt ekkor a könnyűlovasság generálisa, a karlováci, szluini, velomoricskai, jamnicskai várak és az összes uszkokok (szerb menekültek) főkapitánya. Egyben szigorúan eltiltották a német pasákkal való levelezéstől s a Velencével való alkudozástól. 1657-ben lemondott minden katonai méltóságáról, és elment Grazba, majd innen Bécsbe, hogy az ellene emelt panaszok ellen magát igazolja. Felesége Frangepán Katalin Anna, kora híres írónője Zrínyi Péter felesége Frangepán Katalin Anna, aki korának egyik legműveltebb asszonya volt, nagy gondot fordított családja és négy gyermeke (Petronella, Ilona, János és Auróra Veronika) nevelésére. Magyarul nem tudott, férjével horvát nyelven társalgott. Zrínyi Péter 1641-ben vette feleségül Frangepán Katalint. Az ifjú pár Ozalj várában, és váltakozva egyéb várakban lakott, ahol nagy fénnyel és pompával éltek. A Frangepán család hagyományos németgyűlölete mindkettőjükre nézve végzetessé vált. A nagyasszony a horvát nyelvű imakönyvek és verses naptárak kiadásának is bőkezű támogatója volt. Gyermeke, Zrínyi Ilona szeretetteljes főúri környezetben élt és nevelkedett. Az általános ismeretek mellett horvátul, magyarul, latinul, németül, feltehetően dalmát és olasz nyelven is tudott. Valószínűleg a magyar nyelvet édesapjától és apai nagybátyjától, Zrínyi Miklóstól sajátította el, hiszen számtalanszor megfordult annak Csáktornyái kastélyában, ahol órákig elidőzhetett a családi könyvtárban, ahol magyar műveket olvashatott. Tanulmányozhatta a költő és hadvezér eposzát, a Szigeti veszedelmet, valamint történelmi, hadtudományi munkáit és a vallásos irodalmat. Zrínyi Ilonát 1665 nyarán jegyzete el I. Rákóczi Ferenc, így Zrínyi Péter (1621-1671) portréja. Elias Widemann rézmetszete, 1650
