Kerecsényi Edit: Távol a hazától… Lendva-vidéki magyar kivándorlók és vendégmunkások (Lendva, 1994)

A petesházi Kálecz család négy nemzedékének életútja

Tibi (ül. 17.) ugyancsak ekonomiszt. 1991-ben nősült, egy horvát nemzetiségű, Csáktornyái varrónőt vett feleségül. Lakásuk még nincs, egyelőre Giziéknél laknak Lendván. Eddig blokkházban éltek, de épül már szép, kertes villájuk.

Annus (11.13.) 1936-ban született Petesházán. Ő az, aki nagybátyja családjával 1953-ban átszökött Ausztriába, majd végül velük együtt Kanadában kötött ki. Egy ideig Montreálban dolgozott egy autógyárban, ahol megismerkedett egy szlovén származású férfivel, aki 1955-ben feleségül vette. Később együtt költöztek Ohio államba, ahol szintén egy nagy autógyárban dolgoznak.

Négy gyermekük lett: Annamária (III.18.), Mónika (III.19.), Yessica (III.20.) és Frank (III.21.). ők is az USA-ban élnek valahol. Frank még legény, de a lányok féijhez mentek már. A féljek amerikaiak, s valamennyien munkások. Mindegyik családban két-három gyerek van, de róluk Anna asszony nem sokat tud mondani, csak fényképről ismeri őket. Sem szlovénül, sem magyarul nem beszélnek, s Annus leveleiből úgy sejti, hogy 2-14 évesek.

Annus sokszor volt már itthon, karácsonyra, húsvétra csomagot is szokott küldeni. A petesházi unokákat ő és Marika (11.15.) látják el divatos ruhákkal. Néha levelet ír, de inkább telefonál, mivel csak törve beszél magyarul, hisz - míg a szülők haza nem jöttek Franciaországból - horvát nagyszülei nevelték.

Feri (11.14.) 1942-ben született a szülők franciaországi munkája idején. 1948- ban együtt jött a család haza. Esztergályos lett, egy ideig a NAFTA Vállalatnál dolgozott, majd miként e vidéken s a családból oly sokan, ő is nyugati vendégmunkával igyekezett a sorsán lendíteni. így került az ausztriai Dornbimba, ahol több itteni fiatal dolgozott már egy textilgyárban és más üzemekben. Ott ismerkedett meg a göntérházi Soós Máriával, akit 1966-ban feleségül vett. Dornbirnba volt az esküvő is. Néhány év múlva azonban rájöttek, hogy az alig pár km-re lévő Svájcban jobbak a kereseti lehetőségek. Ezért eleinte csak oda jártak dolgozni, majd át is települtek. Feri közben tanult, már „komputeros” és jól keres. Felesége ezért megengedheti magának, hogy főleg háziasszony legyen, s csak napi négy órában dolgozik. Két gyermekük közül a még Ausztriában született Josefin (III.22.) gyári munkás, s noha még hajadon, saját lakása van. A már Svájcban született Robert (III.23.) kisiskolás. A család csaknem mindig itthon tölti a vakációt, néha hazajönnek máskor is, és a gyerekek kifogástalanul beszélnek magyarul. Valamennyien svájci állampolgárok.

Marika (11.15.) 1950-ben született. Ahogy „kijárta az iskolát”, bátyja hívta maga után Dornbimba, mivel ott éppen munkásokat kerestek. Egy ideig gyárban dolgozott, majd kitanulta a fényképész szakmát. Most egy híres fotólabor alkalmazottja, és gyakran küld haza húga állatbarát gyermekeinek szebbnél szebb állatfotokat. 1986-ban vette feleségül egy helybeli osztrák fogtechnikus, de gyermekük még nincs. Fenékkel gyakran találkoznak,

17