Kolláth Anna (szerk.): A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada (Bielsko-Biala - Budapest - Kansas - Maribor - Praha, 2009)
I. Fejezet: A Muravidék és kétnyelvű oktatása - Merényi Annamária: Régi és klasszikus irodalomtörténeti tárgyak oktatása kétnyelvű közegben
Régi és klasszikus irodalomtörténeti tárgyak oktatása kétnyelvű közegben utalnia: a köznapi beszédből ismeretes sarok kifejezés itt a rímet jelenti. Ezen a ponton érdemes egyébként bevezetni a kádencia kifejezést, mely a rím másik, a magyar felvilágosodásban használt szinonimája, hogy aztán pl. Kölcsey Ferenc Csokonai-kritikájának ismertetésekor már csak utalni kelljen az utóbbi fogalomra. Kazinczy Ferenc Széphalmon levelezőtársai és barátai arcképeiből egy gyűjteményt, korabeli kifejezéssel, Larariumot állított össze: ebben az esetben a hallgatók által is ismert galéria szó segít a fogalom értelmezésében. Részletesebb kommentálás nélkül álljon itt még néhány problémás fogalom: ugyancsak részletes magyarázatra szorult a Kazinczy által hangoztatott neoklasszikus stíluseszmény, mely a műfajok esetében szigorúan előírja azok normatív rendszerét; továbbá a Csokonai rokokó világát leíró, kortárs Domby Márton által használt és Kölcsey által negligált ideál-poétiai világ-elnevezés, valamint Szegedy-Maszák Mihály rajongás-fogalma Kemény Zsigmond nagyregényei kapcsán. A fentiekre vonatkozóan a hallgatók által kitöltött kérdőívekben meglehetősen érdekes válaszok olvashatók. Valamennyien utalnak arra, hogy a kétnyelvű, két kultúrában tájékozott oktató néhány dologban feltétlenül segíteni tud: egyrészt az ismeretlen magyar kifejezések szlovén megfelelőjét megmondja, másrészt pedig a korabeli szlovén és más szláv irodalmakból vett párhuzamos jelenségek bemutatásával árnyalni tudja az elhangzottakat, ezzel is elősegítve az adott irodalomtörténeti korszak mélyebb és pontosabb megértését. 1. Melléklet'. A hallgatói kérdőív: 1. Nagy-e a szakadék a középiskolai tanulmányai és a kurzuson elmondottak között? 2. Kik voltak azok a szerzők, akikkel középiskolai tanulmányai alatt is találkozott? 3. Előfordulnak-e az órán (a felolvasott szépirodalmi művekben, az előadott szövegben) ismeretlen szavak? Ha tud, aki írjon példákat! 4. Melyik téma volt a legérdekesebb? Miért? 5. Volt-e olyan téma, amit kifejezetten unalmasnak talált? 6. Érzékel-e logikai sort a tematika felépítésében? (időrend, szerzők közti kölcsönhatások, visszautalások korábbi korszakokra). Ezek a visszautalások segítik vagy éppen hátráltatják a megértést? 7. Lát kapcsolódásokat a régi és a klasszikus magyar irodalom közt? 8. Nagyon idegenek-e ezek a régi korszakok? 9. Másként tanít egy egy- vagy kétnyelvű tanár? 79
