Varga József: Gondolatszilánkok (Pilisvörösvár, 2019)

Mátyás király nálunk ismeretlen mondái (1-8.)

Akkor Mátyás azt mondta:- Ide hallgassatok, urak! Ez a közmondás: „Nincsen rosszabb a sajtnál" - azt jelenti, hogy amikor semmink sincsen, roszszabb ez a nincs, mint amikor csak sajtunk van. Tehát nincs rosszabb a sajtnál.

Az urak elszégyellték magukat, hogy a király így túljárt az eszükön, és a nép közmondásával rászedte őket.

Rokon értelmű szavak a mondából:

Biztat (ige). Reményt keltve buzdít, kitartásra ösztönöz valakit. Valamit ígér, kilátásba helyez. Bátorít, lelkesít, kecsegtet, unszol, sarkall, noszogat. Biztatja a csüggedőket. A végzős diákokat állással biztosítják, ha megállják a helyüket a gyakorlaton. Ez az eset nem sok jóval biztat a jövőre nézve. Arra biztatott, hogy vegyem meg a számítógépet. Ösztökélte, nógatta ostorral a lovát. Biztatja, mint cigány a lovát. Szólás. Bátorítja, hogy legyen nyugodt, elintézi az ügyét a bíróságon. Rudi barátom csak kecsegtet. Ne bujtogasd a gyerekeket! A bízik ige származéka.

Bölcs (melléknév). Okos, tapasztalt, nagy tudású, megfontoltan cselekvő személy. Higgadt, józan, lényeglátó, gondolkodó, bölcselő. Bölcs ember volt, hallgatott. Deák Ferencet a haza bölcsének nevezték. Ennek az embernek általában bölcs gondolatai vannak. Bölcsen beszél. A bölcsek tanácsa elé vitték a dolgot. Jancsi bátyám általában mindig józanul gondolkodik, beszél. Minden szavát jól átgondolja. „Cogito; ergo sum." (Gondolkozom; tehát vagyok.) - kezdi Jókai Mór Az új földesúr című regényét, Descartes alaptételét idézve. Honfoglalás előtti török jövevényszó.

Dicsér (ige). Elismeréssel emleget valakit. Istenít, magasztal, áradozik, bókol, rajong valakiért. Valit dicsérik az iskolában. A Lendva-hegyi borokat nagyon dicsérik. A szép kert Jolán keze munkáját dicséri. Ódákat zeng valakiről. Egekig magasztalja

177