Zágorec-Csuka Judit: A Zrínyiek nyomában (Pilisvörösvár, 2003)

II. A Zrínyi-kultusz a történelmi Zala vármegyében 1880-1920 között

//. 1.2. Helytörténeti adatok Csáktornyáról és környékéről a századfordulón

A helytörténeti adatok, amelyek az újságokban jelentek meg Csáktornya és környéke múltjára vonatkoznak. Az újságcikkekben központi szerepet kaptak a Zrínyi-vár hagyományainak a leírásai. A hírértékű anyagrészben látogatásokat és eseményeket írnak le, amelyek Csáktornyát érintették. Páldául a Muraköz 1887. október 23-i számában megjelent egy hír, amely arról szól, hogy a Csáktornyái hadgyakorlatok alkalmával Vilmos főherceg is a Zrínyi-vár lakója volt. Vagy a Muraköz 1898. május 15-i számában arról számolnak be, hogy “Festetics Jenő gróf úr folyó hónap 11-én hosszas külföldi tartózkodásából a 11 órai személyvonattal Csáktornyára érkezett. Megtekintette a Zrínyi-várat és a vadkerten keresztül a Zala-Újvár-i kastélyba hajtatott.”

A történeti múlt jellegzetes személy iségeiről is írtak, akik kapcsolatban voltak a Zrínyi-családdal. Folytatásos sorozatot közöltek a Muraköz hasábjain 1887-ben Csáktornya múltjából címmel. Ezekből a sorozatokból tudhatjuk, hogy Johann Matthias Korabinsky a Geographisch-Historisches und Produkten-Lexikon von Ungarn-ban 1786-ban ezt írta le: “Csáktornya mezőváros, lakossága horvátajku (a magyart nem említi Z-Cs.J.), Zalavármegyében fekszik, van katolikus temploma. Zrínyi gazdag könyvtára az itteni várban van elhelyezve, melyet Tollius János, hollandiai tudós átutazóban szemügyre vett. Éremgyüjteménye és Nagy Sándor szobra is van aranyból és ezüstből, valamint Horatius és Ovidius képmása is.” A fegyelmezett, puritán Tolliust szó szerint vehetjük. O Grácban hallott Zrínyiről, s jól esett neki a körös-körül látható müveletlenség közepette gyönyörű épületeket, fényes bútorokat, nagyszerű kényelmet, tisztaságot és művelt, olvasottsággal bíró családot látnia. Elbájoló, pompás kertet talált, valóságos múzeumot, fegyverekkel, éremgyűjteménnyel, Zrínyi hőstetteit ábrázoló festményekkel, nagy könyvtárral. Tollius csodálta Zrínyi Miklós rendkívüli nyelvismeretét, aki hat nyelven beszélt: magyarul, horvátul, olaszul, törökül, németül, latinul úgy, mintha mindegyik anyanyelve lett volna, és nyolc nyelven olvasott. Az utazó megjegyzi, hogy a képek közt látható Luther Márton és felesége arcmása is. “Nyilván a család református korszakából maradt, s jellemző Zrínyi vallási türelmére, a kultúra értékeinek megbecsülésére, hogy buzgó katolikusként sem titkolta, gondosan őrizte ezt a képet” - írta többek közt Németh József Zrínyi Miklósról szóló tanulmányában a

20