Zágorec-Csuka Judit: A Zrínyiek nyomában (Pilisvörösvár, 2003)
II. A Zrínyi-kultusz a történelmi Zala vármegyében 1880-1920 között
II. 2. A NLPHAGYOMANNYAL KAPCSOLATOS KÖZLÉSEK A néphagyománnyal kapcsolatos közlések csoportjába tartoznak azok a cikkek, amelyek az emberek tudatában élő naiv történeteket teszik hatásossá. Ezek a Muraköz és az Alsólendvai Híradó hasábjain jelentek meg. Ide sorolhatók a következő mondák: Kié ez a bagolyvár?, Zrínyivár kísértete, Malikóczy Miklós, Kárpáti monda, Karbunkulus torony. Ezek arról tanúskodnak, hogy 1889-től 1914-ig szórványosan élt az egyszerű emberek tudatában a történelmi múltból kiragadott hősi világ, amely a Zrínyi-dinasztia híres alakjait elevenítette meg. Ezekben a történetekben a valós és a mesés világ egyaránt váltakozik egymással. Szinte mindegyik történeti mondának a színtere a történelmi múlt. Történetüket jellemzi a mesés cselekményszövés és az idősíkok gyakori váltakozása. A történeti tényszerűségeket sokszor felváltja a naiv történetek sorozata. A főszereplők erényeikben gazdagok és a cselekmények folyamán hősökké nőnek, vagy éppen hősiességük miatt pusztulnak el. A történetek cselekményei a Muraköz váraihoz és váruraihoz kötődnek, kivéve a Kárpáti mondát, amelynek színtere Késmárk és környéke. A mondák tematikájához tartozott a Wesselényi-féle összeesküvés története. Zrínyi Péter fogsága és felesége Frangepán Katalin sorsának a feldolgozása, Zrínyi György Malikóczy Miklósnak ajándékozott birtokainak a története, de Zrínyi Ilona és fiának a története is. 11.2.1. Az emberek tudatában élő naiv történetek A Böngészd a történelem mezején - Kié ez a bagolyvár? című cikkre, amely az Alsólendvai Híradóban jelent meg, 1909 januárjában B.S. írt egy reflexiót Böngészel a magyar történelem mezején címmel. A cikkben főleg a Wesselényi-féle összeesküvésről van szó és annak történelmi előzményeiről. “A Wesselényi nádor-féle összeesküvést gróf Nádasdy Ferenc országbíró, gróf Zrínyi Péter és gróf Frangepán Ferenc, Veglia ura szőtték” - nyilatkozik a cikk írója. Majd a következőképpen folytatja: “A fenn megadott »bagolyvár« urának egy őse árulta el, s ennek jutalmául kapta az akkor uralkodó I. Lipót királytól tetemes birtokait, 35
