Zágorec-Csuka Judit: A Zrínyiek nyomában (Pilisvörösvár, 2003)

II. A Zrínyi-kultusz a történelmi Zala vármegyében 1880-1920 között

Zala megye ezer éve című kötetben. Zrínyi idejében Csáktornya kettős feladatot töltött be. Egyrészt jól megszervezett védelmi központ volt, másrészt meglepően gyorsan késő reneszánsz, kora barokk főúri központtá is vált. Udvarába szívesen igyekeztek a legkiválóbb magyar nemes ifjak, hogy tanuljanak. Csáktornya és a főúri család légköréről az utazók leírásaiból is értesülhetünk. Jacobus Tollius, az. ifjú holland tudós, 1660-ban látogatta meg Zrínyi Miklóst Csáktornyán, nem győzött csodálkozni, mennyi értékes római régiség fogadja a “barbár magyar végeken!" - olvashatjuk az Adriai tengernek fönnforgó habjai című tanulmánykötetben (Király Erzsébet, Kovács Sándor Iván, 1983). Mindenekelőtt a gondosan megválogatott antik numizmatikai gyűjtemény ragadta meg a figyelmét. A régi érmek Nagy Sándort, Otto római császárt, Vitelliust, Pescennius Nigert, aztán Horatiust és Ovidiust ábrázolták, s voltak még a régiségtárban királyokat, hercegeket, híres férfiakat megörökítő képmások, szobrok is. Tollius jó egy hétig vendégeskedett Csáktornyán.

Zrínyi Miklós nagyságát az is bizony ítja, hogy I. Lipót hercegi rangra akarta emelni, ezt azonban Zrínyi szerénységből és hazafiaságból nem fogadta el. A római pápa hadvezéri kalappal és saját aranyából öntött arcképével ajándékozta meg. Zrínyi Miklós fél évnél hosszabb itáliai tanulmányúton is részt vett gráci, bécsi és nagyszombati tanulmányéveit követő időszakban. 1636. április 21-én kezdte meg nyolc hónapig tartó tanulmány útját Itáliában. Útja egyenesen Rómába vezetett, majd hamarosan tovább folytatta útját Nápolyba, Firenzébe és Eszak-Olaszország különböző városaiba. Rómában öccsével együtt fogadta őket Vili. Orbán pápa, aki dedikált verseskönyvével ajándékozta meg Zrínyi Miklóst. Ekkor alapozta meg olasz műveltségét. Számára sorsdöntő volt az olaszországi út, hiszen számos képzőművészeti látványban részesült, és megtekinthette a barokk stílusú főtemplomokat és bazilikákat is. A fiatal Zrínyi bizonyára a fenség és a szépség iránt hívő alázattal járta végig Róma főtemplomait. így élményekben gazdagon hozzászokhatott az antik világ, a reneszánsz és az olasz barokk roppant méreteihez. Az olasz kultúra nagyságát tárgyi emlékek közvetlen szemléletén alapuló vizuális hatásként fogadhatta be. így az életet nemcsak az elmaradott, provinciálissá süllyedt Magyarország keretei közt szemlélhette, hanem az itáliai tanulmányútja által megtekintett antik, reneszánsz és barokk kultúra által is. Később a spanyol király aranygyapjas renddel, a francia király pedig pairséggel tüntette ki. A bajor és a württenbergi választófejedelmek aty-