Szigorúan Bizalmas, 1956. augusztus-október

1956-10-17 [1079]

- 6 - ^ Senki nem mert beszélni, senki nem tudűbt egyetlen szot szól­ni, sem az ügy mellett, sem ellene* Amikor kettőjük barcaAany­hulni kezdett, Dimitrov elnök csengője hallatszott, utána pe­dig bereVesztettnek nyilvánitotta a tárgyalást és közölte, hogy az ügyet egy hármas bizottságnak adja át; az eset telj egyelde­ritéséig Kun Béla polgártársat felfüggeszti a Magyar Kommunis­ta Pártban és a Kominternben viselt minden tisztségétől. Az ülésnek vége volt, Kun Bélának megenged­ték, hogy távozzék. Amikor elhagyta a termet, az NKVD emberei vették át. Nem lehetett többé hallani rola és ügyét a Komin­tem ülésein soha sem tárgyalták. Olyan hirek keringtek, hogy Kun Bélát agyonlőtték", - fejezi be az ügy ismertetését a finn kommunista vezér. Tuominen - és Togliatti is, ha akarná - két­ségtelenül beszámolhatna további ilyen eseményekről ebből az időből - fűzi hozzá a Volksrecht, majd igy fejezi be cikkét: És meddig kell még várnunk arra, hogy ezekben az ügyekben Moszkva mondja meg hivatalosan a teljes igazságot ? -. ­Szabad Európa rádió, ájjLi St eVens on távir ata az aradi .... a 1956. október 1«.- . yirTáT^Fun ^pé" ^áHao^ Mint New Yorkbői jelentik, most hozták nyil­vánosságra Stevensonnak az sredi vértanuk ünnepe alkalmából az Amerikai Magyar Szövetséghez intézett táviratát. A távi­ratbankijelenti, újra le akarja szögezni Magyarország függet­lenségébe vetett meggyőződését. Nem lehet béke a földön, amig emberek milliói szenvednek a vasfüggöny mögött szovjet elnyomatásban. A magyar gyászünnep alkalmával újra fogadal­mat kell tennünk,- mondja a távirat - hogy mindért elkövetünk a magyarok és a többi leigázott nemzet felszabadításéért , amelyek csak felszabadulásuk után gyakorolhatják az őket meg­illető emberi és politikai jogokat, mint a nagy demokratikus társadalom szabad, független egységei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom