Szarka Géza: A székesfehérvári belvárosi plébánia története (Székesfehérvár, 2006)

III. FEJEZET (MÓZESSY GERGELY) - A székesfehérvári székesegyház fél évszázada

prépost, 1969-től kanonok, 1982-től a káptalan nagyprépostja. 1979-1990 között püspöki általános helynök volt. 1991. február 3-án hunyt el hosszas betegeskedés után. Végakarata szerint Pomázon várja a feltámadást, temetésére három busszal zarándokoltak el hívei.88 Tölgyes Kálmán halála után Kertész Péter püspöki titkár látta el ideiglenes adminisztrátorként a plébániát, aki szintén jól ismerte a viszonyokat, hiszen itt nőtt fel, itt volt káplán, és a nyolcvanas évek rekonstrukciós munkálatainak egyik fő koordinátora volt. A kisegítésért kapott fizetését felajánlotta a székes­­egyház miseruha-készletének javítására és pótlására.89 Kertész Péter Székesfehérvárott született 1953. október 28-án, pappá 1977- ben szentelték. Káplánéveit Solymáron és templomunkban töltötte. 1984 óta áll aulai szolgálatban: püspöki titkár és szertartó 1984-95 között, a püspöki székház gondnoka, 1984 és 2003 között megbízott irodaigazgató, 1994-95 között, iroda­igazgató 1995-99 között, egyházmegyei gazdasági igazgató és vagyonőr 1999-től 2003-ig, 1995 és 2003 közt a Szent Imre templom igazgatója. Püspöki tanácsosi címet nyert 1986-ban, pápai káplán lett 1991-ben. 1997-től főesperes és kanonok, 2003 nyarától Solymár plébánosa.90 Az 1992. évi dispozíciók során dr. Takács Nándor megyés püspök Horváth Imre korábbi Budafok-belvárosi plébánost rendelte a székesegyház élére, és egyben megbízta a szárazréti lelkészség adminisztrálásával is. Horváth Imre Vicán született 1930. február 16-án, pappá 1958-ban szentelték. Hitoktatóként került Pilisvörösvárra, 1960-tól kápláni állomáshelyei Albertfalva, Polgárdi, Székesfehérvár-Belváros voltak. 1969-92 között Budafok-Felsőváros plébánosa volt. Püspöki tanácsosi címet nyert 1977-ben, 1997-től címzetes apát. Kanonok és főesperes 2000-től. Szentszéki bíró 1994 óta.91 A szárazréti hívek pasztorálásának terhétől 1996-ban mentesült az egyház­­község, ám 1998-tól Sárszentmihályt (és annak filiáját Sárpentelét), valamint Úrhidát látják el Székesfehérvár-Belvárosi egyházközség papjai.92 Egészen 1975-ig a Székesfehérvár-Belvárosi egyházközség „kétkáplános" helynek számított. A hivatások számának csökkenése azonban nem tette le­hetővé, hogy ez az állapot fennmaradjon. 1975-1994 között már csak egy káp­lánja volt a templomnak, 1994-1998 között pedig egyáltalán nem volt káplánja Káplánok

Next

/
Oldalképek
Tartalom