A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2018 (Hódmezővásárhely, 2018)

Emlékezés - Presztóczki Zoltán: Baksa Lajos Hódmezővásárhely élén

életébe és - mivel személyesen járt el egy-egy városi ügy sikere érdekében a kor­mánynál - tevékenysége abszolút pozitívnak mondható. Karikás, 1894. január 23.: A Vásárhelyről távozó Peres Sándor óvónőképző-igazgató Hal­mi János segítségével próbál kijutni a kátyúból (NLVK helyismereti gyűjteménye) Más kérdés politikai hozzáállása. A városházi ügyekbe nem folyt bele, részben gyakori fővárosi utazásai miatt, részben azért, mert azt a tisztviselői kart, amely a korábbi sikkasztásokban is érintett volt, a törvényhatósági bizottság újraválasztotta. Jogászként tisztában volt vele, hogy a rendszerben kódolva jelen volt a közpénzek eltulajdonításának lehetősége. Baksa csak annyit tudott tenni, hogy időnként meg­vizsgálta a városházi könyveléseket és megtette esetleges észrevételeit. Miután - 1897 végén - kiderült, hogy a városi főpénztámok korábban kétszer is hamis ada­tokat tárt elébe, nyilvánosságra hozta a tudomására jutott adatokat, mely szerint több városházi tisztviselő is rendszeresen rájárt - a polgármester távolléteit kihasz­nálva - a házipénztárra. Az ügyet Gosztonyi-Póka-féle sikkasztásként tartják nyil­ván a helytörténészek, mert az egykori országgyűlési képviselő fia és a rendőrség második embere meg sem próbálta tagadni a rájuk rótt bűncselekményeket, hanem mindketten öngyilkosságot követtek el 1898 elején. Ezzel az üggyel pecsételődött meg Baksa Lajos sorsa is: a közgyűlés döntése nyomán 112:89 arányban Juhász Mihály református egyházi fögondnok, árvaszéki elnök, Szeremleiék jelöltje lett Hódmezővásárhely polgármestere. 227

Next

/
Oldalképek
Tartalom