A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)
Tanulmányok - Benkő László: Népi színjátszók, műkedvelő színtársulatok, diákszínpadok Hódmezővásárhelyen II.
tsz-rendezvényeken éppen úgy, mint evangélikus és református ünnepségeken, alkalmakon.116 Halála előtt portréfilm is készült vele. Czakó Vilmos (1869-?) vásárhelyi születésű színész, itt végzi el a gimnáziumot, majd jogi tanulmányai elvégzése után, színésznek áll. Gyulán, Debrecenben és Aradon játszik, különböző társulatoknál, majd színházi titkár és ig. helyettes Somogyi Kálmán társulatában. Czégényi Gézáné Szilágyi Ida (1864-1921) műkedvelő színésznő. A Műkedvelő Társulat egyik leginkább foglakoztatott színésznője, számos fő- és mellékszerepléssel. Férje halála (1894) után visszavonul a fellépésektől, második férje Soós István, későbbi polgármester. Daróczy Ilka (?-?) Vásárhelyről indult színésznő, vidéki társulatokban játszott a század- fordulótól. 1898-ban szerződött a Nagybecskereken játszó Halmay színtársulathoz. Dobosi Armin (1880—?) vásárhelyi születésű színész, 1911-ben kezdi színi pályáját. Draskóczy Pál (1861-1899) színügyi bizottsági elnök, a Nyári Színkör alapítója, építtetője, műkedvelő színész. A mindössze harmincnyolc évet élt, de tartalmas és eredményes életet élt. 26 évesen - ügyvédi vizsgái után - kerül vissza a városba és azonnal bekapcsolódik a helyi művelődési életbe. Számos jótékony célú estélyen, előadáson lép fel, szervezőként, rendezőként, szavalóként, előadóként. 1893 augusztusában alakította - a főszereplő - Tímár Mihály szerepét Jókai Mór Az aranyember c. drámájában, amelyet az itt vendégszereplő Füredi vándorszíntársulata vitt színre a régi népkerti színkörben.117 1893-tól szorgalmazta egy helyi színház felépítését. Törvényhatósági bizottsági tagként, műkedvelő színészként, lapszerkesztőként, öt éven át harcolt a közgyűléssel, míg 1898-ban felépülhetett és megnyithatta kapuit a később legendássá váló Nyári Színkör. 118 A nyitó előadás (Vörösmarty Marót bán) egyik szereplője lehet még, de két év múlva fiatalon meghal.119 Endre Borbála operaénekes. Vásárhelyen született, Endre Béla festőművész leánya. A Fővárosi Operaház tagja lett az 1940-es évek végétől, mezzoszoprán szerepekben. Endrey Amália énektanár, karvezető. Id. vitéz Endrey Antal ügyvéd, felsőházi tag leánya. A vásárhelyi belvárosi Szentháromság katolikus templomban kezdett énekelni, Tóth Lajos kántor figyelt föl tehetségére és irányította a Zeneakadémiára. О is segíti Ilosfalvy Róbert bejutását az akadémiára. Zenetanári és karvezetői diplomát szerzett, énekelt a Budapest Kórusban is. Férje Vavrinecz Béla zeneszerző, karnagy, hét gyermekük közül többen is a zenei pályára kerültek.120 Endrey Gyula (1882-1928) Vásárhelyen takarékpénztári gyakornokként kezd föllépni műkedvelő színészként, majd az 1900-as évek elején hivatásos színésznek áll. Amikor behívják katonának az első háborúba, befejezi színészi pályáját. Erdélyi Tibor (1961) amatőr színjátszó, rendező, festőművész. A PMK-ban grafikusként dolgozik. Elvégezte a színész-rendezői szakot a szentesi gimnáziumban és 1986-ban megalapította a Vásárhelyi Színkört. Az 1990-ig működő társulat többnyire vidám jeleneteket, tragikomikus darabokat tűzött műsorára. Eró'ss Pál (1910-1985) vásárhelyi születésű színész, későbbi táncos komikus, a Király Színházban kezdi pályáját. Kecskeméten és Debrecenben is játszik, majd az Állami Déryné Színház művésze 1970-ig. 116 CSORCSÁN SZŰCS Imre: Parasztversek. Hódmezővásárhely, 1997. 11. 117 VV, 1893. aug. 20.3. 118 Hódmezővásárhelyi életrajzi lexikon. Szerk. KŐSZEGFALVI Ferenc és BORÚS Gábor. Hódmezővásárhely, 2002. 42. 119 KRUZSLICZ István Gábor: Egy lelkes színházbarát levelei = A hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság évkönyve 1997. Hódmezővásárhely, 1998. 181. 120 http://www.slideshare.net/KrisztinaIlosfai/vavrinecz-bla-10638240 176
