A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)
Emlékezés - Nagy Gyöngyi: A békéssámsoni Szabadság Háza
ládunk tragikus sorsú rokona is a szervezkedés egyik tagja volt. Ismertük Domonkos László Magyar Sámsonok c. írását, amelyet Sámsonon féltve őrzött mindenki, akinek csak fénymásolata is volt belőle. A rokoni szál miatt nagyanyámnak azonban nemcsak ez az 1990-ben megjelent írás volt meg, hanem a film is, amit a még élő ellenállókkal valamikor szintén a ’90-es években készítettek. Sámsonon sokan megrendüléssel fogadták, köztük családom is, amikor 2010- ben Zöld Imre bácsi, 2013-ban pedig Györgyi Ferenc távozott az élők és az ellenálló sorából. Ma már csak ketten élnek, Arany-Tóth Ferenc, azaz „Bozambó” és Tóth József, azaz „Püre”. Ők is részt vettek a Szabadság Háza c. kiállítás megnyitóján, amelyre 2015. október 22-én Békéssámsonban került a sor, a Terror Háza szervezésében. A látogató a Szabadság Háza kiállításnak helyet adó épületbe lépve azonnal egy falra rajzolt Magyarország-térképpel találkozik, amelyen, - azzal a jellegzetes lila színű tintával, amellyel a röplapokra is nyomták a betűket, - minden település jelölve van, ahol a Magyar Ellenállási Mozgalom tagjai röplapokat szórtak. Ezt követően, egy nagyobb terembe lépve, a falon körbe fut a tagok neve, s mellette mindenkinek a beceneve, ugyancsak a lila színű tintával. Ezzel a lila színnel a további termekben is találkozunk. Végigolvasva a tagok neveit és beceneveit, áttérhetünk a következő helyiségbe, ahol régi fotókon keresztül Békéssámson ötvenesévekbeli története tárul elénk, és a falra rajzolt szervezeti ábrán keresztül a Magyar Ellenállási Mozgalom története is kibontakozik előttünk. Egy régi rádióból az ’50-es évek kedvelt dallamai hangzanak fel. Ha pedig figyelmünket a falról felfelé irányítjuk a plafon felé, megdöbbentő, kétértelmű dolognak lehetünk szemtanúi. A plafon ugyanis egy darabon meg van bontva, így láthatóvá válik a padlás, ahol az első tárgy, amely megragadja az ember tekintetét, egy lógó csizmapár. Az első gondolat a lógó csizma láttán rémisztő, de körbenézve háromágú favillát, kasokat és különböző mezőgazdasági szerszámokat láthatunk, amelyek az itt élő parasztok munkaeszközei voltak valamikor, s természetesen a csizma is ezek közé tartozik. Nem a Rákosi-korszakban oly gyakran alkalmazott akasztásra kell tehát gondolnunk a csizma láttán. E szívdobogtató élmény után már csak az utolsó terem van hátra, amely fagallyakra ragasztott röplapjaival, az egyik ellenálló által is használt Csepel motorkerékpárral és a fő eszközzel, a stencilezőgéppel különös hangulatot idéz, s egy számunkra érdekes, mára már eltűnt világot mutat be. Ebben a teremben hallgathatjuk és nézhetjük meg azokat az interjúkat, amelyeket részben a Terror Háza munkatársai készítettek, részben pedig a korábban említett filmből tettek elérhetővé immár minden érdeklődő számára. A Szabadság Háza emlékhelyhez szervesen hozzátartozik az ellenállás szellemi vezetőjének, Annus Istvánnak mellszobra, amely a talapzatára vésett tizenkilenc névvel Békéssámson főterén, a ligetben kapott helyet, sok más, a történelmi korok változását idéző emlékmű társaságában. A szobor társaságában lévő Szabadság Házában most már végre méltó módon lehet emlékezni egy olyan közösségre, amely egy nagyon vészterhes időszakban egy nagyon veszélyes dologra vállalkozott: fenntartani és megőrizni a magyar 285
