A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2016 (Hódmezővásárhely, 2016)
TANULMÁNYOK - PRESZTÓCZKI ZOLTÁN: Emlékezés Kamocsay Gáborra, a bolgárkertészet vásárhelyi meghonosítójára
Kamocsay Gábor további gyermekei (József, Ilona Mária, valamint Lujza) sorsáról is igyekezett gondoskodni. József Ótott Máriát vette feleségül, míg Ilona Dulóssy István századossal kötött házasságot és alapított családot Szegeden. A bolgárrendszerű kertészet Hódmezővásárhelyen a 19. század végéig és a 20. század elejéig olyan kevés zöldségfélét termeltek, hogy a szomszédos városok - Szeged, Makó és Csongrád - termelői piacai biztosították a lakosság szükségletét. Elsősorban dinnyét, hüvelyeseket (babot, borsót), káposztaféléket és gyökérzöldséget (sárgarépa, petrezselyem) termesztettek egyes külterületi gazdálkodók, de elsősorban saját szükségletük biztosításában merült ki a zöldségtermesztés. A századfordulótól kezdve a Gazdasági Egyesület népszerűsítette a zöldség- termesztést a helyi gazdák körében, de konkrét eredmények csak Kamocsay Gábor tevékenysége nyomán születtek.5 A hódmezővásárhelyi üzemszerű bolgárrendszerű kertészet kezdeteit 1912-re tehetjük. Kamocsay Gábor ez évben határozta el, hogy Károlyi Zsuzsanna grófnő bodzásparti birtokát bérbe veszi zöldségtermesztés céljából. A birtoktest előnye, hogy kettévágta a Keselyesi-csatoma, így alkalmassá vált a bolgárrendszerű kertészet létrehozására. Egy 1924-ben készült interjúban, a kezdetekre visszaemlékezve felidézte, hogy 1913-ban hat nincstelen családdal vágott bele a bolgár rendszerű kertészetbe. Először a vásárhelyen élő néhány bolgár családtól leste el gazdálkodásuk fortélyait, később tanítványainak egy részét bevonva, maga is bolgárkertészetet valósított meg Bodzásparton, amelynek eredményei nyomán igyekezett népszerűsíteni a belterjes, öntözéses gazdálkodást, valamint a zöldség- és gyümölcs- termesztést.6 A zöldségtermesztés bolgárrendszerü művelésének kezdeteiről Kamocsay 1912. december 1-jén kelt, a városi tanácshoz címzett levele árul el információkat: „A múlt hónapban olvastam egyik helybeli lapban, hogy a nm. földművelésügyi m. kir. miniszter úr az esetben, ha a város zöldségtermelő telepet létesít, hajlandó azt anyagi támogatásban részesíteni. Mivel a mostani balkáni háború miatt nem igen hihető, hogy a jövő évben a bolgár kertészek városunkba vissza térjenek; de a mi zöldségterme5 HERCZEG Mihály: Mezőgazdaság = Hódmezővásárhely története II/2. köt. Főszerk. SZABÓ Ferenc. Hmvhely, 1993. 533. 6 VRU, 1924. ápr. 20. 2. A Zöldségtermelő és Kertész Egyesület programja 119
