A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2015 (Hódmezővásárhely, 2015)

KITEKINTŐ - SZIGETI JÁNOS: Lapok Fiume (Rijeka) múltjából

faktúrák is termeltek. Fiume tengeri forgalma hatalmas mértékben növekedett. Égetettbor-, rum- és pálinkafőző üzemek is létesültek. Megépült a Fiume és Károlyváros (Karlovac) közti út, a Via Carolina.

Jelentős változáson ment keresztül a városkép. A Fiumara jobb partja teljesen kiépült, ezt az ősi magot, örökséget hordozza az óváros. A bal parti rész lett Szusák. Benépesült a Karszt-hegység lejtője is, valamint széltében-hosszában a tengerpart. A feltöltött területeken utcasorok épültek ki. A 19. századra a kikötőváros kinőtte az ó- és újvárost, a Karszt vonulatát.17

Vizsgálódásunk a 18. század végéig terjedt. A következő évszázadokban Fiume igazi metropolisszá nőtte ki magát, Florvátország sorrendben harmadik legjelentősebb városa. Fiume mindig is az érdeklődés középpontjában állott. Kedvelt témája a szépirodalomnak is.18 Mivel hatalmas ismeretanyag halmozódott fel Fiume múzeumaiban, levéltárában, egyetemi szakkönyvtáraiban, folyamatosan jelennek meg a várossal foglalkozó kiadványok. Fried Ilona kutatásaiból tudjuk, hogy az itáliai bibliotékák és kulturális-oktatási intézmények is Fiume szerelmeseinek rendelkezésére állnak.19 Könyv jelent meg például a fiumei Tengerészeti Akadémia történetéről.20 A tengerparti kikötőváros múltja szinte megkerülhetetlen a magyar kultúra szemszögéből is. Nem véletlen, hogy napjainkig rendeznek kiállításokat a városról, konferenciákat hirdetnek meg szellemi értékeiről.21 Mivel évről-évre növekszik a Kvamer-öböl turistaforgalma is, egyre több útikalauz, bedekker, ismeretterjesztő kiadvány nyújt támpontot az odalátogatóknak.22 23 Örvendetes, hogy feltérképezték a magyar emlékeket is.

17 Jelen írás szerzője Fiume korábbi és későbbi históriáját több munkájában feldolgozta: SZIGETI János: Egy Jókai Mór-regény forrásvidéke. Egy játékos, aki nyer = A hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság évkönyve 2006. Szerk. KOVÁCS István, VARSÁNYI Attila. Hmvhely-Bp., 2007. 107— 122.; SZIGETI János: Széchenyi István fiumei, isztriai és Kvamer-öböl menti utazásai = A hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság évkönyve 2005. Szerk. VARSÁNYI Attila. Hmvhely-Bp., 2006. 31 35. + fotók; SZIGETI János: Tanúságként, ha új nemzedék jön. - Zsidónegyed a Hód-vize partjától az Adriáig. Hmvhely- Bp., 2007. 256-260.

18 Magyar írók az Adrián. Antológia. A kötetet vál. és összeáll. KISS Gy. Csaba. Budapest, 2007.

19 FRIED Ilona: Emlékek városa. Fiume. Budapest, 2001.; FRIED Ilona: Fiume. Budapest, 2004. A kötetek gazdag bibliográfiai tájékoztatást nyújtanak.

20 HORVÁTH József: A „Nautica”. A fiumei M. Kir. Állami Tengerészeti Akadémia története. Budapest, 1999.

21 Fiume és a magyar kultúra. Művelődéstörténeti tanulmányok. Szerk. KISS Gy. Csaba. Budapest, 2004.

22 A teljesség igénye nélkül: Kvamer-öböl és Észak-Dalmácia. Útikönyv. Budapest, 2004.; KAISER Ottó - PAPP Márió: Szerelmem, Horvátország. Pécs, 2006.; Rijeka. Ámoré (Corrisposto) a príma vista. Zagreb, 2007.

23 SMOKVINA, Miljenko: Rijeka na povijesnim fotografijama. Rijeka, 2003; TRINAJSTIC, Petar: Rijeka an inexhaustible source. Rijeka, 1999.; TOTH József: Horvátország és tengerpartja. Magyar emlékek és látnivalók. Szombathely, 2004.

278