A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)

TANULMÁNYOK - BENKŐ László: Régi vásárhelyi mesterségek. Szekérgyártó, kerékgyártó, bognár

„ Ennek a gazdának szép kocsija van,

Szép kocsija előtt jó, két lova van... ”

(Hódmezővásárhelyen lejegyzett nóta részlete)

A kiváló magyar gabona- és kapásnövények iránti kereslet és azok hathatósabb termesztésével megindul a hazai mezőgazdaság fellendülése a 19. század utolsó harmadában. Az egész Alföldön, így Hódmezővásárhely kiváló termőföldű határában is, a hatékonyabb növénytermesztéshez egyre több szekérre és más teherszállító járműre lesz szükség. A vetőmag, a termény szállításához, a termőföldek, a város, a malmok, a vásárok, majd a szintén ebben az időben kiépülő vasutak eléréséhez megteremtődik a kereslet a könnyű, gyors, lóvontatású kocsik gyártása iránt. Az egyre nagyobb számban gyártott kocsi és más szállító jármű használata, egyre több foglalkozás kialakulását hozza magával ezekben az évtizedekben. A kialakuló közép- és nagybirtokrendszer egyre több kocsisbérest, igáskocsist, fuvarost, „prádés” (parádés) kocsist, kisárendást és egylovas embert alkalmaz, akik nagy része saját lóval és kocsival rendelkezik. A városi szállításnál a malmos kocsisok, a bérkocsisok, a városi fuvarosok, a lajtos kocsisok és a hordárok dolgoznak különböző, elsősorban a helyi kerékgyártók, bognárok és kovácsok által készített járművekkel. A 19-20. század fordulójára éri el csúcsát a vásárhelyi kocsigyártás, amikor is a már több mint 70 bognár (mellettük jó néhány kocsifényező) főtevékenységét és 140 kovács mindennapi munkáját teszi ki az itt készült szekerek és kocsik előállítása. Az 1912-es évben Vásárhelyen dolgozott a környékbeli városokhoz (ideértve Szegedet és Dorozsmát is) képest, a legtöbb kocsigyártással foglalkozó bognár és kocsifényező.38

Az 1904-ben Hódmezővásárhelyen megrendezett, országos hírű Ipari és Mező- gazdasági Kiállításon a vásárhelyi kocsigyártók és bognárok legjobbjai vettek részt. Ballabás Béla bognár (Esterházy magyar kocsival), Égető Mihály kovács, Kiss Bálint bognár, Dénesi István kaskötő, Frailer Béla kárpitos (egy magyar kocsi kassal és kárpitozott ülésekkel), Rácz Ferenc bognár (egy hajlított oldalú és egy igás kocsi, nyitott hintó), Lencse Ernő bognár (homokfütó kocsi), Imre Lajos bognár (egy magyar kocsi), ifj. Katona Ferenc kerékgyártó (egy magyar igás kocsi), Molnár István kovács és Molnár Pál bognár (egy fuvaros kocsi), Tóth Ernő kocsigyártó (magyar és ruganyos kocsik) és több kocsikovács is. A gazdasági gépek és járművek bemutatóját Tóth Gyula kocsigyártó (társ) csoportelnökként és Rácz Ferenc bognár csoportbiztosként felügyelték és rendezték. A nagyszabású kiállítás és vásár végén jó néhány elismerést szereztek a vásárhelyi kerékgyártó és bognár mesterek. Országos Ipartestületi ezüstérmet kaptak a Tóth-testvérek kocsigyára. Arany oklevelet szerzett Ballabás Béla bognár, Tóth-testvérek kocsigyár, ezüst oklevelet kaA kocsigyártás fellendülése Hódmezővásárhelyen

38 NAGY Margit: A vásárhelyi kocsigyártás = A hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium évkönyve, 1963. 68.

233