A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)
TANULMÁNYOK - LŐKÖS Imre-PRESZTÓCZKI Zoltán: A Nemzeti Parasztpárt hmvhelyi szervezetének története
szemitizmus, illetve demokráciaellenesség koholt vádjával. Tamás Béla is lemondásra kényszerült. Helyét immár a kommunista Oláh Mihály (aki Rákosi vásárhelyi helytartójának tekinthető) foglalhatta el. A régi szociáldemokrata törvényhatósági bizottsági tagok többségét (mivel a Magyar Dolgozók Pártja nem fogadta tagjaivá őket) visszahívták, helyükre kivétel nélkül kommunisták kerültek. Tárkány Szűcs Ferencet is megfosztotta mandátumától a Kisgazdapárt, amely 1948 elején, új vezérkarral már visszatért a koalícióba.78 Oláh Mihály polgármesterré választása után a törvényhatósági közgyűlésben a Magyar Dolgozók Pártja a szakszervezetekkel együtt gyakorlatilag 60 képviselővel rendelkezett. Az SZDP felszámolása után a sokáig hősiesen ellenálló vásárhelyi kisgazdák kerültek sorra. Miután a kommunisták nyomására 1948-49-ben „lefejezték” a helyi pártvezetést (Fejes István elnök, Oláh Sándor titkár, Karácsonyi Sándor pártigazgató, végül Vata Ernő országgyűlési képviselő), a párt bomlásnak indult. A tagság kevésbé bízott az új, kommunistákkal együttműködő vezérkarban. Kisgazda párttagok ezrei hagyták el az FKgP-t. 1949-től kuláklistára került a volt kisgazdák jelentős része, valamint eljárásokat indítottak ellenük a demokratikus államrend megsértésének vádjával, lényegében azért, mert 1945-től kezdve bírálni merészelték a kommunista hatalmi törekvéseket. Az Államvédelmi Hatóság helyi szerve letartóztatta Karácsonyit, Fejest, Dékányt, Vatát, míg Oláh Sándornak, Bartók Zoltánnak és később Simonka Györgynek79 el kellett hagynia Vásárhelyt. Ami az NPP-t illeti, 1947-48-ban országosan és Vásárhelyen is növelte taglétszámát. A kékcédulás választásokon a korábbi 23 helyett 36 képviselői mandátumot szerzett, és Csongrád, valamint Csanád vármegyében majdnem megduplázta szavazatainak számát. Ennek ellenére mégis változott az NPP felállása: a párt vezérkarába helyi szinten is a kommunistákhoz közelebb álló személyek kerültek, míg az alapító tagok (Kiss János, Tóth János, Imre Ernő és mások) az MKP nyomására kiszorultak onnan. Az 1947. október 14-i közgyűlés elfogadta a kisgyűlés azon határozati javaslatát, mely szerint a Parasztpárt visszahívta további alapító tagjait a törvényhatósági bizottságból: Hegyi Ferenc, Haraszti János, Héjjá Mihály, Sápi Imre és Vári Sándor helyére Maksa Sándort, Dóda Sándort, Lukács Józsefet, 78 CSML HL Hmvhely Város Igazoló Választmányának iratai 1948. Az ügy érdekessége, hogy Tárkány Szűcs mindvégig együttműködött a kommunistákkal, saját párttársai ellenében is, továbbá az új kisgazda vezérkar már baloldalinak számított. Az MKP nyilván azért nem állt ki az idős kisgazda mellett, mert „a mór megtette kötelességét, a mór mehet” elvét alkalmazta vele szemben. 79 Simonka György esetében védettséget jelentett, hogy 1911-ben, mint a párizsi Sorbonne hallgatója, kapcsolatba került az emigráns Leninnel, továbbá 1919-ben a csepeli Proletár című újságot szerkesztette, azaz munkásmozgalmi veteránnak számított. Emiatt a börtönt elkerülte, ám egy ideig nem jelenhettek meg írásai. Rövid életrajzát Id. HERCZEG Mihály: Simonka György = Hódmezővásárhelyi életrajzi lexikon. Szerk. Kőszegfalvi Ferenc és Borús Gábor. Hódmezővásárhely, 2002. 191. 197
