A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)

TANULMÁNYOK - MAKÓ Imre: Makai Ödön Hódmezővásárhelyen. 75 éve halt meg József Attila gyámja és sógora

hány szakmabeli ismerősével érintkezett. Minden idejét a munkájának szentelte, még otthon is közgazdasági, jogi munkákon dolgozgatott, és csak olykor-olykor je­lent csak meg a Fekete Sas helyi nevezetességű agglegény asztalánál, de akkor is szerény keretek között költekezett. „Ez a helyzet egycsapásra megváltozott, amikor karácsonyra megérkezett [...] a feltűnően elegáns, szép fiatal, kedves, okos és igen művelt, szellemes asszony”. A saját lábán megállni továbbra is képtelen Jolán volt az, kit a jól kereső és tehetséges férfi feleségének tudtak. „Az érdekes házaspár le­vizitelt a helyi előkelőségeknél s megnyitotta háza kapuját. A magukat első osz­tályúnak minősítő helyi előkelőségek tartózkodva fogadták őket. Mert a férfi zsidó volt. Bőségesen akadtak azért vendégek, akik megtöltötték a szép lakást, amit ho­vatovább a város szellemi életének kultúrközpontjává avattak.’”4 Monográfiájában Szabolcsi Miklós azt írja, hogy karácsonykor, vagy kevéssel utána Etelka is leköltözött.34 35 Annyi bizonyos, hogy az 1929 farsangján itt készült családi fotón ő is látható. Nővéréék már csak színlelik a házasságot. Egy vele ké­szült interjúban Eta megvallotta, hogy a válni készülő Jolán megriadt attól, hogy elveszíthetik a család biztos anyagi támaszát Ödönt, és - akár egy színpadi szerző - kitalálta, hogy húgát férjhez adja hozzá. Már a gyermektelen házasságuk megrom­lásakor többször mondta férjének, hogy őt vegye el, ha családot, gyereket akar.36 Etus teherbe is esett tőle, és hogy elejét vegyék a szóbeszédnek, gyorsan szereztek számára egy férjet. Az 1929-ben Budapest VI. kerületében bejegyzett névházas­ságban a Sztranyovszky Emőné nevet kapja.37 1929. december 12-én a szegedi kli­nikán (Tisza Lajos körút 96.) azután megszületett Sztranyovszky Zsuzsanna Etelka, kit anyja után reformátusként anyakönyveztek. Az apa a születési anyakönyvben 36 éves, római katolikus vallású társadalombiztosító intézeti tisztviselő.38 A Vásárhelyen 1928-tól 1932-ig Makaiéknál szolgált cselédlány, Dezső Jusz­tina, utóbb Szántó Józsefné 50 év távlatából emlékeit ekképp mondta hangszalagra: „Lucy nagyságának valami női baja volt, úgyhogy gyereke nem lehetett. [...] Járt a doktor úr Pestre, és mindig mondta, hogy Etuskának gyereke lesz, meg hogy külön él az urától. De hát nem is volt neki ura! No, akkor csináltak egy látszatházasságot. [...] Valami kertész vette el. Azt a doktor úr intézte. Úgy hívták, Sztranyovszki Er­nő. Csak aztán mindjárt a válópert is kifizette a doktor úr, úgy került le Etuska Vásárhely­re. Nekem már úgy mutatták be, hogy Sztranyovszki Emőné”. Az egykori házicseléd előzőleg Kun Béla képviselőéknél szolgált. Az asszony „komisz” volt vele, ellenben 34 BÁNYAI László: Négyszemközt József Attilával. Budapest, 1943. 41. Opauszky Lajos elmondása alapján. 35 SZABOLCSI Miklós: „Kemény a menny”. József Attila élete és pályája, 1927-1930. Budapest, 1992. 283. 36 FEDOR Ágnes: Háttér jelen és múlt időben. Látogatás József Etusnál és Makai Péternél. = Magyar Nemzet, 1977. jan. 9. Közli SZIGETI János 1977. 123. 37 BFL Budapest VI. kér. ház. anyakönyv 912/1929. 38 CSML HL Hódmezővásárhely Városi Tanács V. B. Igazgatási Osztályának iratai. Gyám­ügyi iratok 9551-Ma-15/1953. 112

Next

/
Oldalképek
Tartalom