A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2011 (Hódmezővásárhely, 2012)

TANULMÁNYOK - Rosztóczy Ernőné: Fejezetek a Bereczk család történetéből. Bereczk Péter gyógyszerész életútja és a gyógyszerészettel összefüggő problémakör

lémákat feszegetnek kendőzetlenül, amelyek a mi gyógyszertárainkra is érvé­nyesek lehettek. Elsőként egy alkalmazott gyógyszerész életéből idézünk, aki már koránál fogva sem számíthatott rá, hogy patikatulajdonos legyen. 1879-ben tette közzé Csontvárynak ezen írását az idézett hetilap „Muki bácsi” cím alatt. „ ...A szóban forgó gyógyszerész már hatvan felé jár, de még mindig ad magára valamit... Kabátja két ujjára viaszos vászonból varrt fekete tokot húz, hogy a régi jószágot a szétfreccsenő linimentumtól megóvja. ” „...Télen hat, nyáron már öt óra előtt talpon van. Kinyitás után első gondja megnézni: hány a grádus, hogy áll az ab­lak közt a jövendölő barát csuklyája. Mert ez nagyban emeli a tekintélyét, ha egyik-másik nagy jó uramnak felvilágosítást adhat arról az ördöngös barátról, aki az időjárást előre meg tudja mondani... ” ’’Mikor ezzel készen van, felhúzza a korra nézve vele körülbelül egyívású patikai órát, mert ahhoz csak ő ért. Ponto­san is repetái, csak a mutatója késik minden nap egy fertályt: különben nincs ve­le sok baj. Ezután megnézi a defektuskönyvet14, s még a nap sem kelt föl, már pattog a szén, izzik a windofen, nyúlik a szörp, csattog a mucilágó, hubog a linimentum, forr a Vleming-oldat. Kilenc óra felé jár az idő, kezdődik az ambulatórium. ”15 „...Megjelennek a kliensek, egész sereg asszonynépség, s hoz­zák a vényeket. Muki úr pedig a mozsarat, porkártyát most is úgy csattogtatja, mintha másképpen nem is lehetne. /.../Ez is emeli a renoméját a praxisban, mert micsoda mulya expedíció is lenne az, ha nem harangoznának melléje a mozsár­ral, hogyne!” „ ...Jönnek csinos szobalányok. A negyedik egy levélkét ad át. A válasz erre egy bepecsételt csomagocska, tartalma két kis üvegecske: az egyik I a másik II jellel van ellátva. Ha már most úgy firtatni lehetne, ez vagy az a nagysám... még mindig teljes nevével ékeskedik a kitüntetett szépek között, nem egy felfedezésre juthatnánk, melyben Muki bácsinak nem csekély érdeme van. /.../ Újra nyílik az ajtó, egyszerű parasztember lép be. Adjon Isten atyámfia, mi tetszik? Hej, tetszen nekem valami, de magam sem tudom, hogy mi, maguk tán majd jobban tudják. Nekem különben csak úgy javasolták, hogy forrasztókü. Mennyiért? Elég lenne tán egy garas ára. Itt dolgozunk kint az uraságnál /.../ mostmár harmadik esztendeje. Hát a Takarásnál az anyjukon is volt markot ver­ni; aztán van egy nyolc esztendős kislányunk, hát azt is kivittük. Osztán éppen ma egy hete történt, hogy amint ott játszott a juhász Misi fiával körülöttünk, hát észre se vettük, a masina magához kapta a kis ruhájánál fogva úgy, hogy a kis comjáról levált a husika, osztán mostmár nagyon csúnya. Hát az ispán úr cse­lédjei azt javasolták neki, hogy vegyek. Majd avas hájjal össztörjük, osztán azt rakjuk rá, ha a jó Isten megkönyörülne rajta, mert már nem nézhetjük a kínját. Ebbe a kis üvegbe pedig szolgáljon háromfélét. Alkörörmöst, szíverősítőt, bak­vért. Ez meg az annyukomnak lesz. Mióta a kislányunkon az a szerencsétlenség 14 A fogyóban lévő gyógyszerek és alapanyagok stb. nyilvántartása. 15 Mint ambulancia. Itt gyógyszerek kiszolgálása a vevők részére. 79

Next

/
Oldalképek
Tartalom