A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)

ADATTÁR - BÉRES DEZSŐ: Csomorkányi Pál keserű lelke (Simonka György, 1887-1982)

s az Elv, az Eszme mélyén új világot.

Károlyi és Nagy György tüzétől kigyulladtam az Asztória-hallban, de már vörös volt lángom és hitem, vörös betűk csorogtak ujjaimból, a „Proletár”-nak „meg ne állj !”-t súgtam.”26

A proletárdiktatúra második hónapjában már nem jelent meg ez a lap. „A Kört a Tanácsköztársaság idején oszlatták fel, akkor úgy látszott: nincs rá szükség, a forradalom túllépett rajta. Az ellenforradalom toliforgatói a Kört - mint a haladó gondolat más hasonló fórumait is - hamisan vádolták, rágalmazták. A Horthy-korszak fojtó légkörében még a méltató megemlékezések is olyan öncsonkításokra kényszerültek, hogy jobb volt hallgatni, mint a forradalmiságtól elhatárolódó féligazságokat elmondani.”27 A diktatúra bukása után azokat a kommunistákat, akiket nem terhelt konkrét bűncselekmény, de félő volt, hogy agitációval vagy más úton a közrendet veszélyeztethetik, internálni kellett. Váry Albert koronaügyész-helyettes Az Est című napilapnak nyilatkozta: „mindenki ellen megindítható a bűnvádi eljárás, aki a bolsevista uralom alatt valamilyen magasabb állást, tisztséget, vagy egyéb bizalmi állást viselt, vagy a bolsevista uralom alatt olyan magatartást tanúsított, anélkül, hogy bármilyen tisztséget viselt volna, amelyből azt lehet megállapítani, hogy magát a bolsevista rémuralommal azonosította. Tehát mindenki letartóztatható, akit csak gyanúsítani lehet.”28 A bűnper befejezéséről a december 18-ai lapok tudósítanak. 14 személyt kötél általi halálra, míg másokat életfogytiglani, kisebb bűncselekményekért pedig hosszabb-rövidebb ideig tartó börtönbüntetésre ítéltek.29 Simonka szerepe, legalábbis az ellene felhozott vád, peranyagának tanulmányozásából derülne ki, ez a feladat még hátravan. így csak emlékirataiból, korabeli újságcikkekből lehet képet alkotni. Egy évvel később amnesztiáról cikkeznek a lapok. „E rendelet szerint amnesztiába azok részesülnek, akik az 1918. év októberétől 1920 év november 25-ig elítélt egyének, akik maximum 5 évre voltak ítélve, illetve, ha bűncselekményüket még nem tárgyalták le és ezen bűncselekményekre vonatkozó törvény 5 évnél nagyobb bünte26 Mint 15. sz. jegyzet. - A Galilei Kör szabadtudományokat, szabadgondolkodást hirdetett, intenzív antimilitarista nézetett vallott. 1908-ban alakult, 1918-ban betiltott csoport. - Cservenka Miklós szociáldemokrata vasmunkás, pártvezetőségi tag. 1916-tól a vas- és fémmunkások szabad szervezetének titkára, a csepeli Weiss Manfréd-gyár főbizalmija. 1918-ban katona. A Tanácsköztársaság idején a Szövetséges Központi Intéző Bizottság tagja. 1919. októbertől a szociáldemokrata párt titkára. 1920-ban meggyilkolták. - Az Astoria Szálló volt az őszirózsás forradalom vezérkarának; Károlyi Mihálynak és Jászi Oszkárnak a főhadiszállása. - „Proletár": 1919. január 1-jétől április 27-ig 16 lapszám. Munkatárs: Berend Géza és Fried Jenő.

27 HANÁK Péter: Bevezetés = KENDE Zsigmond: A Galilei Kör megalakulása. Budapest, 1974. 11. - „Más hasonló fórum” a csepeli Proletár is. - „Az ellenforradalom toliforgatói” itt Horthy bíróságának fogalmazói, a vádiratok készítői.

28 Idézi: Kiket fognak pörbe a bolsevizmus bűne miatt? = Magyar Nemzetőr (a továbbiakban: MN), 1919. okt. 2. - Hangsúlyozza, hogy a bűnvádi eljárás nem politikai ~, hanem közönséges, köztörvényes bűncselekmény ellen zajlik. - Váry Albert (Makó, 1875. dec. 10. - Csengőd, 1953. okt. 1.) ügyvéd, majd bíró, sajtóügyész, cenzor. 1919-től Budapesten államügyész, főügyészhelyettes, majd főügyész. A jelentősebb kommunistaellenes perekben több halálos ítélet megszületésénél képviselte a vádat. 1921-től koronaügyész-helyettes az igazságügy-minisztériumban. 1939- ig ügyvéd és egységes párti országgyűlési képviselő.

29 A Lenin-pribékek bűnpörének befejezése = MN 1919. dec. 18.

369