A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)

ADATTÁR - BÉRES DEZSŐ: Csomorkányi Pál keserű lelke (Simonka György, 1887-1982)

ha már választani kellett hadiszolgálati helyet, Csepelt választotta, mert korán özveggyé lett édesanyjuk fiai iskoláztatása után a fővárosba költözött, és Sándor öccse már a csepeli lőszergyárban volt hivatalnok. A Weisz Manfréd-üzemekben a háború idején több mint harmincezer munkás dolgozott, a hivatalnokok száma kétezernél is több. így 1914 októberében a hadiüzem egyik irodájába került, mentesülve a frontszolgálat alól. Itt kapcsolódott be a Szociáldemokrata Párt által is támogatott Galilei Kör munkájába. Röpcédulázó aktivistája, majd a Proletár című, csepeli és környéki szociáldemokrata párt- és szakszervezeti hetilap felelős szerkesztője lett.

„Kedves testvérem, Gyurkám! Ezt ugyan eltrafáltad: éppen ötvenedik születésnapomnak a reggelén ért ide hozzám a Te Proletárod! Ha minden dolgodat így eltrafálod, szerencsés lészesz minden te dolgaidban. Bravó, bravisszimó, öreg harcos! Há biz jö- vendölgettük mi A Jövendőben ezt a mai világot, Gyurkám, de egyikünk se hitte volna, hogy ilyen hamar kunkorodjék a farka a jövendölésnek. (Emlékszel a cikkemre, a Két Karácsony Közire?) A fő az, hogy fölhagyhattál az ágyúgolyógyártással és újból a kerekszékbe ülhettél, a kaptafa mellé s ezután, külön műhelyben, de újra egyformán, gürcölünk mindketten a százszorszép és százszorszent művészet jegyében... Köszönöm, hogy eszedbe jutottam lapod elküldetésében is, de, öreg testvér, írj mostmár magadról is. Nem lehetetlen, hogy én is Csipörke-szigetre hurcolkodok nemsoká, hogy onnan bámuljam a fölkelő Napot s az új Magyarországot. »Használni, nem ragyogni« akarnék a mi levegőnkben! Ölellek Gyurkám és tisztellek Mári komáddal együtt! - Tornyai Jankó."* 21 * * 24

A Monarchia területén élő nemzetiségiek vezetői, de főleg az emigrációban élők, már nem csak a háború befejezését, de radikálisan a Monarchia teljes fölszámolásával saját nemzeti államok létrehozását is sürgették. Ez a békekötéssel megvalósult, ám ez a békekötés korántsem jelentette a háború végét. „... jövendölgettük mi évekkel ezelőtt Gonda Jóska lapjában, A Jövendőben vele együtt ezt a forradalmat, ezt a mai világot, de egyikőnk se hitte volna, hogy ilyen hamar kunkorodjék a farka a jövendölésnek.”25 A jövendölt forradalom a Károlyi-, vagy őszirózsás, mely az első magyar (nép)köztársaságot eredményezte. A szocializmus megvalósulását célul kitűző, kizsákmányolás-mentes társadalmat hirdetett. Nem érte el utópisztikus célját, valójában Tanácsköztársaság néven kommunista programmal, egy szűk politikai réteg önkényét kiszolgáló, brutalitástól sem visszariadó, diktatórikusán működő rezsim született.

„Röpcédulák a Galilei-körből szalmazsákomban várták sorsukat,

Csepelen a lövedékműhely uszító gépei alatt tanultam Cservenka Miklóstól politikát, a bátor szóért bátor szenvedést

népfelkelő tisztek és tisztjelöltekről, mely az 1918. évi Névkönyv alapján készült, azt kiegészítve. - Nónay Dezső ezredparancsnok volt. A monográfia írásakor ny. tábornok.

21 Juhász Gyula később tagja lett a szegedi Nemzeti Tanácsnak, a radikális párt al-, majd társelnöke, a színház direktóriumából színházigazgató rövid ideig, Bibó pedig a Tűz című lapot szerkesztette.

24 Tornyai János levele Simonka Györgyhöz 1919. január 19-én = S1MONKA György: Tornyai- emlékek = Vásárhelyi Tanulmányok I. Hódmezővásárhely, 1964. 95-99. - Tornyai jubileumi születésnapja: 1918. január 18.

25 Tornyai János levele Simonka Györgyhöz = Ld. a 13. jegyzet. - A levél keltezését nem közli. 368