A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)
ADATTÁR - BÉRES DEZSŐ: Csomorkányi Pál keserű lelke (Simonka György, 1887-1982)
it, akikhez kötődött, akiktől mércét kapott, ideát. Mikor Hódmezővásárhelyen szerveződni kezd a két csoport, ő már Párizsba készülődött.17 A „Tigris” újságírószemináriumának volt hallgatója a Sorbonne-on. Orosz emigránsok is jártak oda. Az újságíró hazudjon, de csak okosan, célszerűen - így, egy mondatban tudta összefoglalni a Clemencautó\ tanultakat. A Closerie des Lilas-ban orosz barátai révén ismerhette meg Lenini, és Jaurest, a franciák szocialista vezérét.18 „A Jövendő párizsi levelezője” jegyzetet küldött a francia szecessziós színház legnagyobb művészei között számon tartott Sarah Bernhardtró\ és színházáról. Párizsból köszönti egy cikkében Gonda József új könyvét, a Semper Idemet is. Párizshoz kötődő művei a Szépen álmodom, Az én párisi lányom, Éjjel a műteremben, Hazafelé Hungáriába c. versek, vagy a párizsi bohéméletet idéző Rossz kis emlék című tárcája. A szeminárium végén, 1912-ben érkezett Szegedre. Palócz László, a Szegedi Híradó szerkesztője hívta meg munkatársnak. De írt a délben megjelenő Friss Hírekbe, is. Tömörkény István, Juhász Gyula, a fiatal Bibó Lajos, Réz Pál, ritkábban Móra Ferenc - ők voltak Ónozó Poldi halászcsárdájában a baráti kör, velük lehetett „szép szelíden írni és borzongva borozni”19 - fogalmazott Tömörkény. Politikamentes újságírást vállalt, jobbára irodalmi és művészeti recenziók írását. Miért? „Akár Párizsban, akár Pesten, akár itthon: az élő, eleven sikertelenség vagyok... Sikertelenség és haszontalanság. Politikus szeretnék lenni, de gyerekkorom óta csak kiábrándultam a politikából. Keresem az igazságot, de még soha, sehol, semmiben nem találtam meg, nem láttam meg felhőtlen arcát. Valószínű tehát, hogy nincs is, de mint fixa ideám, örök gyötrelmemet jelenti...”.20 „Ipari munkásokkal, földmíves proletárokkal Szegeden is sokat barátkoztam. Nyomdászaink ismerték politikai nézeteimet. Sokat beszélgettem velük, de arra nem volt lehetőség, hogy valamiféle hasznos szocialista tevékenységben is részt vegyek.”21 Apolitikusság jellemezte az egész várost, viszonylagos idill - Part pour Part, amit akkoriban élénken képviselt a Dugonics Társaság, felolvasóestjeivel. Ez ért véget 1914. június 28-án, mikor Szarajevóban Gavrilo Princip merényletet követett el az osztrák-magyar trónörökös házaspár ellen. Egy hónap múltán kirobbant a világháború. „Schöpflin alezredes - tótumfaktum a sorozó bizottságban s a bohémek barátja” közbenjárására a szegedi újságírókat fegyver nélküli szolgálatra hívták be. Mint „Freiwilliger” indult Csepelre, az állomáson Juhász Gyula azzal búcsúztatta, hogy szervezzen meg ott egy nagy és példamutató lőszergyári sztrájkot, „megölve” ezáltal a háborút. 22 Bibó és Juhász Szegeden maradtak.21 A „hazafiúi kötelességből szabad akaratú”. 17 VARSÁNYI Attila: A hódmezővásárhelyi Virradat szabadkőműves páholy megalakulása = A hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság évkönyve 1998. Hódmezővásárhely, 1999. 55-72.; A Társadalomtudományi Társaság helyi fiókja = A Jövendő, 1911. 10. (okt. 1.) sz. 214-215. 18 SIMONRA György: Leninnel Párizsban = Forrás, 1970. ápr. 37-40. 19 SIMONRA György: Az Irodalmi Tető. 1. = Délmagyarország, 1983. dec. 6. - „Ennek a kocsmának a meghagyott falmaradványát, rajta a megcsonkult emléktáblával a Dóm téren, mindenki ismerte, még a szabadtéri játékok külföldi népe is. Mi, akik akkoriban a jellegét adtuk a helyiségnek, »irodalmi tetőnek« neveztük.” 2,1 Uo. - Juhász Gyulával történt egyik beszélgetését idézi föl. 21 SIMONRA György: Az Irodalmi Tető. 4. = Délmagyarország, 1983. dec. 10. " SIMONRA György: Az Irodalmi Tető. 5. = Délmagyarország, 1983. dec. 11. - Freiwilliger: önkéntes, segédszolgálatos. - A bohémbarát tiszt Schöpflin Ottó alezredes. Vö.: NÓNAY Dezső: A volt m. kir. szegedi 5. honvéd gyalogezred a világháborúban. Budapest, 1931. - 2. sz. melléklet: Névjegyzék a volt m. kir. szegedi 5. hvd. gy.-ezred állományába tartozott tényleges, tartalékos és 367
