A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)
TANULMÁNYOK - KOVÁCS SZABINA: A sámsoni vendégfogadó és környéke
Ma már csupán Nepomuki Szent János szobra tanúskodik arról, hogy a régebbi időkben ember is lakta e szigetet. A jelenlegi Nepomuki Szent János- szobrot 1936-ban állították, amint az a História Domusbtm Nagy Mihály plébános feljegyzései között olvasható: „1936 év nov. 1-én az ősrégi s az idő által megviselt nép. Szent Jánosnak a plébánia előtt levő szobrát újjal cseréltük ki és szenteltük fel ünnepélyesen. A szép szobor nagys. Sváb Lőrincz úr nemes lelkiségét és áldozatkészségét hirdeti. O volt kegyes a szobrot az »Eclesia Rt.«-nál megrendelni 230 pengő árban valamint a talapzat elkészítésének költségét /:39 pengő:/ fedezni.”7 8 Az idézett szövegből nyilvánvalóvá válik, hogy itt, a vendég- fogadótól nem messze egy ősrégi Nepomuki-szobor állott, talán még a 18. századból való.*' Tudjuk: itt állt, talán éppen a vendégfogadó szomszédságában a papiak is, melyet 1860-ben építettek,9 és 1953 januárjában bontottak le, amikor ifj. Olasz Ernő régész föltárta az elbontott papiak helyén Sámson Árpád-kori templomát és temetőjét,10 * melyet sajnos egyetlen írott forrás, oklevél sem említ, mégis az itt talált téglák megegyeznek a szegedi, 11. század közepéről származó Szent De- meter-templomból ismert téglaméretekkel,11 ami arra utal, hogy igen korán létesült itt egyház, tehát rendkívül régóta lakott területről van szó. Ha arra gondolunk, hogy Szent István király 1030-ban alapította a Csanádi püspökséget, illetve uralkodása alatt törvénybe iktatta, hogy minden tíz falu állítson egy templomot, időben igen közel vagyunk ezen eseményekhez, és nem lehetetlen, hogy Sámson, illetve fennálló elődje, már ekkor létezett. A néhai papiak mellé a „csend szigetén” később iskola is épült. Itt állt a közelben a kettős szárazmalom, amely jellegzetes építménye volt a 18-19. századi Sámsonnak: „Kettős Malom a’ Vásárhelyi Puszta szélében a’ Vendég Fogadotul Dél felé a’ szároz Ér parton Két kerékre Két Malom Házak egy fedél alatt melLyeknek egygyike Kását tsináló MaLom Ház, a’ másika Lísztelő Malom ház alól 5 sor Zsindellyel /:a’ malom házak nélkül:/ vert nád fedél alatt jó fenyő sátor fákra vagyon fel rakva”.12 Mindkét katonai felmérés térképei jelölik a sámsoni kettős szárazmalmot. Ami bizonyos: a mi vendégfoga7 Békéssámsoni Római Katolikus Plébánia, História Domus Békéssámson. I. köt. 44. 8 Nepomuki Szent János (1340-1383) a hidak szentje s a gyónás vértanúja, Közép-Európa legismertebb szentjei közé tartozik. A barokk népi vallásosság kedvelt alakja. Prága érseke volt, akit IV. Vencel király féltékenységében arra próbált kényszeríteni, hogy a gyónási titoktartást megszegve árulja el, hogy mit gyónt felesége, a királyné, akire betegesen féltékeny volt, ám János érsek ezt megtagadta. Ekkor Vencel megkínoztatta, majd a Moldva folyóba dobatta. A sírjánál később rendkívüli események történtek. 1729-től szent és Csehország patrónusa, Magyarországon a barokk népi vallásosság jeles alakja, a haldoklók, a gyónási titok, a vízen járók (dereglyések, vízimolnárok, stb.) védőszentje. Papi ruhában, vállán hermelin palásttal, fején birétummal, karján feszülettel ábrázolják. Ld. internet: www.katolikus.hu/szentek;www.mek.oszk.hu. Ld. itj. OLASZ Ernő: Középkori leletek Békéssámsonon = Archeológiái Értesítő, 1957. 212. 1(1 Uo. 212. " Uo. 214. i2CSMLSZL KÁV 8-9. 20
