A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)

KITEKINTŐ - SZIGETI JÁNOS: Hódmezővásárhelyiek Provence-ban

Vallaurisi Kerámiai Tárlatot rendezték meg. A két város vezetői 1968. április 7- én szerződést írtak alá. Az ENSZ Testvérvárosok - Egyesült Városok Világszövetségének égisze alatt szép célokat tűztek ki: elősegíteni kívánták az állampolgárok egészét érintő kulturális, turisztikai, társadalmi és gazdasági jellegű cseréket. Még ugyanebben az évben, április 5-21. között Vallaurisban Darvassy István (1888-1960), Endre Béla (1870-1928), Kohán György (1910-1966), Pogány Ferenc (1886-1930), Rudnay Gyula (1878-1957) és Tornyai János (1869— 1936) alkotásait tekinthették meg Az Alföld tájai című tárlaton. A következő hét évben tovább folytatódott a kiállítások cseréje. 1969. október 5-én tárta ki kapuit a Picasso-grafikák és kerámiák című kiállítás városunkban.

1971 októberében a TJM-ban Vallaurisi Képzőművészeti Kiállítás aratott sikert. 1975-ben a dél-franciaországi kerámiacentrumban mai vásárhelyi művészek festészeti és grafikai alkotásaival ismerkedhettek meg.

Kuriózumnak számított a Béke Szállóban (ma Fekete Sas) rendezett vásárhe- lyi-vallaurisi közös virágkiállítás 1974-ben. A Háziipari és Népművészeti Szövetkezet kollekciójával 1975-ben mutatkozott be Vallaurisban. A pasztellámya- latú, finombarna, tompapiros, melegkék színű hímzéseknek nagy sikere volt. Ez év október 4-től novemberig a Petőfi Művelődési Központban Picasso grafikáiból rendeztek tárlatot.

Ne gondoljuk azonban, hogy az eltelt négy és fél évtized során dúskáltunk volna az akár csoportos, akár önálló és kamara-kiállításokban. A legelső egyéni kiállítást Vallaurisban 1965 folyamán Fekete János (1929-1999) és Végvári Gyula keramikusok munkáiból rendezhették. 1981. november 21-től Kohán György festőművész 21 alkotását ismerhette meg testvérvárosunk közönsége.

A delegációkban - néhány képzőművész kivételével — a megyei és városi párt- és tanácsi elit kapott helyet. 1968 áprilisában öttagú delegáció érkezett Vallaurisba, nevezetesen Török László megyei tanácselnök, Csatordai Antal városi tanácselnök-helyettes, Vári Ernő pártbizottsági titkár, Dömötör János múzeumigazgató és Almási Gyula Béla (1908-1976) festőművész. Kétévenkénti kölcsönös látogatásról is döntöttek ekkor. Az 1972-ben kiutazó küldöttség tagjai kivétel nélkül pártállami vezetők voltak: Hantos Mihály megyei tanácselnökhelyettes, Török József városi pártbizottsági titkár és Kovács Sándor vb-titkár. Még ugyanez év szeptemberében a francia testvérvárosból érkezett delegáció tagjai voltak: Huismann, Tourtand, Bay, Lesage, Donnet és Giraud.

Az országhatárokon átívelő képzőművészeti, népművészeti együttműködésnek szervezője és krónikása Dömötör János volt. A zömében a helyi sajtóban megjelentetett útleírásai, beszámolói és az 1965-1985 közötti időszak összefoglalója hű tükre a képzőművészeti eseményeknek. A helyi lakosság csupán szemlélője volt az együttműködésnek, mintsem aktív résztvevője. A nyugati turizmusnak határt szabott a szűkös valutaellátás, s egyéb politikai szempontok.

A rendszerváltozás után új szakasz kezdődött a kapcsolatokban. A legutóbbi időszakban már más művészeti ágazatok képviselői is bemutatkozhattak. 2008- ban a kiutazó delegáció 80 főt számlált. 1992-ben a két város polgármestere 336