A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)
VÉLEMÉNY- VITA - TALMÁCSI GYÖRGY: Gondolatok egy emléktábla kapcsán a vásárhelyi Polgári Lövész-Egyletről
TALMÁCSI GYÖRGY GONDOLATOK EGY EMLÉKTÁBLA KAPCSÁN A VÁSÁRHELYI POLGÁRI LÖVÉSZ-EGYLETRŐL 1998. október 10-én az alábbi szövegű emléktáblát leplezték le a Kaszinó épületének falán: „110 évvel ezelőtt a Kaszinó helyén állt épületben alakult meg a város első sportegyesülete (a kiemelés tőlem - a szerző), a Hódmezővásárhelyi Torna és Vívó Egylet. Az emléktáblát állította Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata, 1998. október 10.” A táblát azóta jótékonyan magába olvasztotta az egyre romló, pusztuló épület. Talán az alábbiak miatt el kellene gondolkozni azon, hogy nem lenne-e érdemes egy óvatlan pillanatban eltávolítani a helyéről? A magyarországi sportegyesületek elődei a lövészegyletek voltak. 1510-ben alakult meg közülük az első Késmárkon, és sorban követték ezt a felvidéki Selmecbányán, Körmöcbányán, Besztercebányán. Bár alakulásukkor vajmi kevés közük volt a mai értelemben vett sporthoz, inkább a városok korszerű védelmét szolgálták, de az állandó katonaság kialakulása és a lövészmesterség tökéletesítése, gyakorlása később a sporttevékenység felé tolta el a bennük folyó munkát. Az 1703-ban megalakult Pesti Polgári Czél-Lövész Társulat alapszabálya már a célbalövést és egyéb társadalmi mulatságok megtartását jelölte meg alapfeladatául. A lövészegyletek jelentős szerepet töltöttek be a városokban, vezetőik a legtekintélyesebb polgárok közül kerültek ki. Hódmezővásárhelyen 1864-ben „nyert először, bár szükcbb körben kifejezést az az óhajtás, mely lövölde felállítására irányult. Az akkori nyomott politikai légkör egyáltalán nem lévén kedvező e fajta alakulásokra és szövetkezésekre, csak az 1867. évben sikerült a lövészegyletet megalkotni.”' Háromévi vajúdás és előkészület után százötvenkét fő részvételével alakították meg ideiglenesen egyesületüket a helyi vadásztársaság tagjai. A Magyar Királyi Belügyminisztérium 4709. sorszám alatt, 1869. július 31-én hagyta jóvá a Polgári Lövész-Egylet alapszabályát, amely hat fejezetre tagolva harmincöt szakaszt tartalmazott. Kimondta, hogy céljuk a kellemes társalgás általi művelődés közben a céllövészet gyakorlása. Az egyletet a főlövész-mester vezette, és tagja lehetett mindenki, aki a viszonylag tetemes tagdíjat kifizette.1 2 Már 1869. szeptember 5-én felavatták az egylet Lövöldéjét a Népkertben, Novák Gusztáv mérnök tervei alapján, Grimm építőmester kivitelezésében. A délután 3 órakor kezdődő eseménysorozaton több mint kétezer ember vett részt, így a Népkertben felállított, lampionokkal kivilágított sátor szűknek bizonyult. 1 Hód-Mező-Vásárhely (a továbbiakban: HMV), 1876. máj. 21. 2 A h-m vásárhelyi Polgári Lövész-Egylet alapszabályai. 197
