A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2006 (Hódmezővásárhely, 2007)

TANULMÁNYOK - BENKÓ LÁSZLÓ: Régi vásárhelyi mesterségek - a fíákeres

másikra szökken; akkor aztán meglesz a nagy szerb császárság. Ezt a hármas lakatot próbálgatják a muszka ezermesterek váltig nyitogatni: a vas lakatba beletörött a kulcsuk, most az ezüst és arany lakatot feszegetik. Menyasszony már van; Deli Markó fejedelemfí is van: csak még a ló hiányzik, mely egyik hegyről a másikra tud ugrani.”20

A Deli Markó név, vagy talán álnév, nem ismeretlen a magyar romantika korai szakaszában. Jósika Miklós (1794-1865) Abaß című történelmi regényében bukkan föl, amely Báthori Zsigmond korában - 1588-1602 - játszódik. Jósika Miklós regénye 1836-ban jelent meg. Deli Markóval Erdély egyik legszebb barlangjában, a Csetátye Bobban (Bob barlangjában) találkozunk, aki társaival együtt a labilis lelkületű fejedelem kárvallottjai. „A határok királya vagyok” - mondja a fejedelmi hatalommal dacoló Deli Markó a sziklahegy barlangjában. A motívum sok hasonlóságot mutat a későbbi Jókai Mór-regénnyel.

Egyetértünk Fried István mélyreható, korszerű megállapításaival: „És hadd szóljunk a Marko Kraljevic-mondakörből alkotott Jókai- regékről, amelyeknek legszebb darabja, az Egy játékos, aki nyer tízes trocheusokban írott balladisztikus költeménye. Ennek délszláv eredetijét nem találta meg a kutatás. Nem is találhatta, hiszen maga Jókai ötvözte egybe a történetet, különféle délszláv és egyéb motívumokból. A név: »Deli Marko« tulajdonképpen Jósika Miklós Aóq/zjában fordul elő először, valószínűleg Jókai is innen emelte át. A történet magvát, ti. azt, hogy a királyfi barlangban aludva várja föltámadását, elsősorban Székács József kötetének magyarázatai közül vette, de a szlovének Mátyás király-, valamint a németek Barbarossa-mondája is eljuthatott Jókaihoz. Ami feltűnő: annyira megtetszik ez a rege az írónak, hogy szinte a Kraljevic-ciklus eredeti darabjaival egyenértékű balladát sikerül alkotnia, amely az Egy játékos, aki nyerben fontos cselekményalakító funkcióhoz jut, szinte körülötte alakulnak az események. S miután ott, a regényben szerkezetileg is beleépül a cselekménybe, később önállósodik, Jókai önálló színdarabot tervezett a regéből. Még A három márványfejben is föltűnik a királyfi alakja: »Olyan paripán

20 ELEK László: Művelődés, irodalom Békés megyében. 2. köt. A XIX. század derekától az 1880-as évekig. Békéscsaba, 1988. 276. (A Békés megyei múzeumok közleményei, 13. köt.)

114