A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2006 (Hódmezővásárhely, 2007)

TANULMÁNYOK - BENKÓ LÁSZLÓ: Régi vásárhelyi mesterségek - a fíákeres

nevezni: valójában legjobb müvei ugyan eszményített, de hiteles valóságra épülnek.”15

A Jókai-kultuszból Hódmezővásárhely is kivette részét. 1875-ben megválasztották képviselővé, de csak a budapesti mandátumot tartotta meg.16 A nagy író 1875. június 15-én járt városunkban. Jókai szívesen merített Csongrád, de még inkább Békés megye népmozgalmi, történelmi hagyományaiból is. így ismerte meg az 1735-ös Szegedinac Péró-féle felkelés eseményeit. A Maros-menti szerb határőrség parancsnoka által vezetett zendülésben több vásárhelyi lakos is érintett volt.17 Az írófejedelem összekapcsolta Deli Markó mondáját Péró viselt dolgaival.18 Jókai Mór tanulmányozta az orosházi születésű Székács József (1809-1876) Szerb népdalok és hősregék (Pest, 1836) című kötetét, Deli Marko mondáját ezen túl szájhagyományokból is ismerte. Lesina (ma Hvar) szigetén született Petar Hektorovié (1487— 1572), akinek Ribanje i ribarsko prigovaranje (Halászat és halász szóbeszéd) című műve őrizte meg leginkább a Marko Kraljevié- mondakört. A délszláv népballadák központi alakja Deli Marko vagy Márk királyfi, aki a 14. század második felében élt, édesapja Vukasin szerb despota volt.19

Az Egy játékos, aki nyer hősének regéjét rövidebb, prózai változatban maga a szerző foglalta össze: „A délszláv népek ma is visszavárják a hős Deli Markót, a királyfi, aki nem halt meg, csak mélyen alszik egy sziklabarlangban, hármas (vas, ezüst és arany) kapu alatt, három lakattal lezárva. Ha egyszer a menyasszony hívására zár és kapu mind felpattan, akkor majd előjön a Kraljevics ismét; híres paripáján ülve, aki úgy beszél, mint egy ember, s egyik hegyoromrul a

15 SŐTÉR István: Ideák és nosztalgiák költője: Jókai = ItK, 1975. 3. sz. 267.

16 SIPKA Sándor: Jókai Mór Vásárhelyen = Vásárhelyi Szó, 1956. márc. 3. 17-18.; SIPKA Sándor - GREZSA Ferenc: Hódmezővásárhely az irodalomban = A hódmezővásárhelyi Állami Bethlen Gábor Gimnázium Évkönyve. 1963-64. Hódmezővásárhely, 1964. 8.; SIPKA Sándor: Jókai Mór városunkban = Csongrád Megyei Hírlap, 1974. okt. 24.

17 SZEREMLEI Sámuel: Hódmezővásárhely története. 3. köt. Hódmezővásárhely, 1907. 262-267.

18 FRIED István: Egy Jókai-vígjáték komor hőse (Az aradi hős nők) = ItK 1975. 3. sz. 349-354.

19 Világirodalmi antológia. II. köt. Egyetemi segédkönyv. Budapest, 1955. 898-901.

113