A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2006 (Hódmezővásárhely, 2007)
TANULMÁNYOK - BENKÓ LÁSZLÓ: Régi vásárhelyi mesterségek - a fíákeres
foglalta. Fiume, Buccari, Portoré, Zengg 1822-től államjogilag már a Magyar Királysághoz tartoztak. Gróf Széchenyi István 1828-ban, zömmel a regénybeli történések idején látogatott el a Frangepánok földjére, s míg Fiúméban jól érezte magát, Buccari (Bakar) és Portoré (Kraljevica) egyáltalán nem nyerte meg tetszését: kényelmetlen helyiségek - írta naplójában.5 További helynevek, helységek is feltűnnek, megelevenednek a regény forgatagában: a Maltempo csatorna (Tihi kánál, Mala vrata, Vinodolski kánál), Segna, Lica, Zengg (Senj), Volosko, Buccarizza (Bakarac); akárcsak, ma, a trsat-i loretói kápolnában (Crkva Gospe Trsatske) fogadalmi viaszgyertyák égnek, a portoréi Frangepán-vár toronyablakából „egyfelől Fiume, másfelől Buccari felé végiglátni” stb.6 Már maga az expozíció is váratlan fordulatokat tár elénk. Az udvari hadi főszámvevő hivatal Fiúméban elárverezi Tersato (Trsat) és a portoréi „Frangipáni” várat. Az előbbit, amely héttomyú vár 1671-ig a Frangepán család birtokában volt, egy osztrák tábornok, az utóbbit, egy nagy, négyszögletes, saroktomyos épületet, Babiagorai Riparievich Metell, mélyen a kikiáltási ár alatt vették meg. A Frangepánok hajdani portoréi várkastélyában egyedül Axamita leány- asszony lakott, aki még a napóleoni háborúk idején strázsamesterségig vitte. Napjaink bédekkeréi, útikönyvei, szakfolyóiratai is átvehetik azt a tudományos leírást, amelyet a portoréi Frangepán-várkastélyról olvashatunk a regényben. „Maga a vár tömör négyszögü épület, mind a négy szögletén egy- egy termetes, gömbölyű toronnyal. A négy szárny mindegyikén hét magas ablak van, földszinten és emeleten; csak a tornyok kétemeletesek, hat ablak van egymás fölött, minden ablakon erős vasrostélyok.” „Mikor azonban a kapuja feltárul, gyönyörű építészeti perspektíva lepi meg a belépőt: a vár mind négy szárnyát földszint, úgy mint az emeleten széles folyosók futják körül, amiket tág ívre hajló boltozatok emelnek, a földszinti boltozatok oszlopai tömörek, négyszögletűek, 5 SZÉCHENYI István: Napló. Szerk. OLTVÁNYI Ambrus. Budapest, 1978. 560. 6 JÓKAI Mór: Egy játékos, aki nyer ; Három márványfej. Budapest, 1961. 167. 108
