A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2006 (Hódmezővásárhely, 2007)
TANULMÁNYOK - BENKÓ LÁSZLÓ: Régi vásárhelyi mesterségek - a fíákeres
SZIGETI JÁNOS EGY JÓKAI MÓR-REGÉNY FORRÁSVIDÉKE Egy játékos, aki nyer Jókai Mór a sokat utazó, természetrajongó, dús fantáziájú íróink közé tartozott. Műveiben gyakran találkozhatunk mesés táj leírásokkal. 1881-ben az erdélyi utazásai1 mellett nem elhanyagolható fiumei (Rijeka) látogatása sem,2 hiszen a következő évben lát napvilágot az adriai tengerparti kikötővárosban és környékén, a Kvamer-öböl mentén játszódó kalandregénye, az Egy játékos, aki nyer. Fiúméban és a portoréi Frangepán-várban bonyolódó izgalmas krimit joggal sorolhatták és méltatták a fiumei irodalomhoz tartozónak, hiszen színhelyét, cselekményét, modelljeit e gazdag történelmi táj ihlette.3 Jókai az Adria hajózótársaság igazgatóságában is szerepet vállalt, így közgazdasági értelemben is kötődött Fiuméhez.4 Az író Fiume múltjának sajátos viszonyait eleveníti föl. A kikötőváros 19. század eleji korszakában, az ún. napóleoni háborúk alatt izgalmas időszakot élt át. Innen indultak Itáliába és Spanyolországba az élelemszállító hajók. A bizonyos értelemben háborús konjunktúra a szállító céhek meggazdagodását segítette. A napóleoni hadak azonban elérték a kikötővárost, amelynek falai leomlottak. Napóleon hadosztálya a Habsburg Monarchiát a tenger felől várható angol segélytől elzárta. 1797-ben a francia hadosztály bevonult Fiúméba, ám ekkor a megszállás mindössze öt napig tartott. 1809-ben Fiume és a magyar- horvát tengerpart francia uralom alá került, és része lett az ún. illyr provinciának. Az Illír Királyságot 1816 közepén állították föl, amely nem tartozott Magyarországhoz. A francia uralom négy évig tartott, majd utána osztrák fennhatóság alatt élte életét. Az 1813-i felszabadító háborúban egy angol hajóraj bombázta a francia megszállás alatti Fiúmét, de nemsokára gróf Laval Nugent (1777-1862) tábornok vissza1 DÁVID Gyula: Jókai. Kolozsvár, 1972. 2 Magyar Népvilág, 1881. szept. 11. 37. sz. 584-598. 3 Fiume és a magyar kultúra. Szerk. KISS Gy. Csaba. Budapest, 2004. 131. 4 MIKSZÁTH Kálmán: Jókai Mór élete és kora. Budapest, 1982. 304. 107
