A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2006 (Hódmezővásárhely, 2007)

TANULMÁNYOK - BENKÓ LÁSZLÓ: Régi vásárhelyi mesterségek - a fíákeres

szonharmadikáig, amikor bevonultam katonának. Mezőhegyesre köllött berukkolni, onnan Szombathelyre lőttem vezényölve, a 73-as tüzéroszlophoz. A legvadabb lovakat kaptam, mind kutya vöt. Azt mondta a századosom: neködjók lösznek, mert te értesz hozzájuk, mög tudod nevelni ükét. [...]

Negyvenötbe, mikor hazakerültem, lovak nem vótak, a kocsik is »mögfogyatkoztak«, elvitték ükét a ruszkik. Gyütt a »fekete világ«, hat hónapig selyömharisnya-keresködésbül köllött mögélni. Azután csak elkeztem újra a fiákerözést, negyvennyóctul önállóan. Közvetlenül a háború után olyan lovat tudtam csak vonni, amit kilencször vittek visz- sza, még az oroszoknak se köllött. Rúgott, harapott, de nem számított, valahogy el köllött kezdeni a kenyérkeresetöt. A pengőromláskor gabonába vállaltuk a fuvart. Égy lakodalmat egy mázsa búzába vállaltuk föl, abba mönt a két ló. Az esküvők egy hétön kétször-háromszor is vótak, szombat-vasárnap. Hétfőn esküitek a cigányok, de vót szerdán is esküvő. Égyedül péntökön nem tartottak esküvőt, nem tartották vóna szöröncsésnek. [...]

Azután ott vótak a temetésök, tíz évig jártunk be a Konstantinékhoz, ahhoz a temetközési vállalathoz vótunk leszerződve. Gyászkocsit házat ni, külön fekete lovakkal, temetési díszbe fölszerszámozva. ”

Herce-hurca

„ Ott vótak a nyilvános házak. A lányok is a fekete lovakat szerették, mert a fehér ló szőre möglátszott a ruhájukon. En hordtam be a lányokat, a kórházba, egészségügyi vizsgálatra (igaz, hogy mi ezt máshogy hittük). A főnöknővel keddön, péntökön, vasárnap is, möntünk a piacra vásárolni a lányoknak, mert mind „ bennkosztos ” vót. Délutántól a lányokat hoztam-vittem, vót négy, öt, hat is. Ha már hat-hét lány vót, két kocsi is köllött nekik, mert hát futotta. Még abba az időbe, mikor fiatalok, nőtlenök vótunk, a kacérságot, amit löhetött csak mögcsináltuk, nem vót olyan, hogy ne. Alkalom szüli a tolvajt. Hát mi is szerettünk eljárni a lányokhoz egy kicsit a barátokkal, bál vagy tánciskola után. Mondom a többieknek:- Gyű ttok velem?- Ugyan hova?

102