A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2001-2002 (Hódmezővásárhely, 2003)
TANULMÁNYOK - Baracs Gabriella: Hódmezővásárhely iparának története 1962 és 1970 között
A következő 2 évben a növekedés 7%, illetve 6% volt.17 Az ipari termelésben a reform bevezetésének éveiben bizonyos lassúbbodás észlelhető. Megindult egy olyan strukturális átrendezés, mely a deficites termékek visszafogásával járt. Azokban a gépipari vállalatokban, amelyekben a veszteséges termékek aránya nagy volt, a visszafogások miatt csak kis mértékben nőtt a termelés (pl. GANZ-MAVAG, Csepel Autó, Mahart Hajó- és Darugyár), más esetekben, pl. a Vörös Csillag Traktorgyárban a termelés csökkenése igen jelentős volt, 25%-.os 1968 és 1971 között. 1969-ben a könnyűipari termelés alatta maradt az előző évinek. Az építőipar termelése stagnált. A fogyó munkaerő tartalékok, a munkaidő csökkentés bevezetése és az irányítás hibái néhol a műszakok számának csökkenését vonta maga után. így az ipari termelés mennyiségi növekedési üteme 1968-1969-ben lassúbb volt a tervezettnél. 1967 és 1971 között kedvező irányú átalakulás ment végbe a termelés szerkezetében, az átlagnál alacsonyabb jövedelmezőségű ágazatok aránya az ipari termelésben 53,2%-ról 52,1%- ra csökkent, az átlagnál jövedelmezőbbeké pedig 46,8%-ról 47,9%-ra emelkedett. A gazdasági fejlődés igen jelentős tényezője a struktúra átalakítás. Fel sem becsülhetők egy olyan szerkezeti átalakulás tartalékai, „melynek keretében a munkaerőt és a fejlesztéseket a jövedelmezőbb termékek gyártására összpontosítjuk, illetve átcsoportosítjuk. Természetesen az átállás nehéz problémákat vet fel munkaerő és termelőeszköz átcsoportosítás, valamint a piaci munka tekintetében. Mégis előrehaladásunknak ez az egyik legjelentősebb tényezője, s a reform első éveinek tapasztalatai azt mutatják, hogy ha nem is az optimális mértékben, de helyes irányú fejlődés indult meg. ”18 A termelékenység a reform első két évében stagnált, illetve csak minimális mértékben nőtt. Ez a következő okokkal magyarázható: az ipari termelés növekedési ütemének lassabbodása, a munkaidő csökkentése,19 a fiktív munkaerő kereslet, mely az átlagbér ellenőrzés 17 NYILAS András: A népgazdaság fejlődése 1968-1974 között. Budapest, 1974. 14-15. I!i Részletes elemzést ad TÍMÁR Mátyás: Gazdaságpolitika Magyarországon 1967-1973 c. könyve. Bp. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 19 Uo. 95. 125
