Szemészet, 2021 (158. évfolyam, 1-4. szám)

2021-12-01 / 4. szám

In memoriam professzor dr. Rácz Péter az MTA doktora (1936. június 12.-2021. szeptember 26.) Rácz Péter 1936. június 12-én született Budapesten. Édesapja tanár, majd pénzügyi főtanácsos volt. Iskoláit Pécsett végezte, ott érettségizett, majd 1960-ban a Pécsi Orvostudományi Egyetemen summa cum laude orvosi diplomát szerzett. Már orvostanhallgatóként bekap­csolódott a - korábban Szombathelyen dolgozó - hí­res Romhányi György patológiai tanszékének, valamint Boros Béla professzor munkájába, akinek meghívására, a szemklinikán kezdte pályafutását, ahol 1964-ben sze­mészeti szakképzettséget szerzett. 1974-ben megnősült, felesége testnevelés-biológia sza­kos tanárnő, NB I-es kézilabdázó, aki később a szövést és foltvarrást (patchwork) művészi fokra emelte, kiál­lításokat tartott. Fiúk, Gergely 1976-ban született, hat nyelven beszél, számos egyetemen diplomázott, szép karriert futott be, jelenleg egy chilei csillagvizsgáló menedzsmentjében dolgozik. Rácz doktor élete végéig harmonikus házasságban (47 évig) élt feleségével, aki halálos betegsége során is fáradhatatlanul önfeláldozó ápolójának bizonyult. Klinikai és elméleti tudományos tevékenységét a Pé­csi Szemklinikán kezdte, majd 1981-től 2002. március 15-ig, mint osztályvezető főorvos, majd 2019-ig, mint tudományos tanácsadó a Szombathelyi Markusovszky Kórházban folytatta. Működésének egyes témakörei: intraocularis és intraorbitális betegségek UH- és CT-di­­agnosztikája, oftalmoneurológiai esetek tanulmányo­zása, a von Hippel-Lindau-betegség szemészeti mani­­fesztációja, az amaurosis fugax kóroktana. Argon-lézer és Nd-Yag lézerkezeléssel szerzett tapasztalatok kü­lönböző szembetegségek esetén,a mikroelemek szere­pe az öregkori katarakta képződésében, a víz állapota a szemlencsében, a glaukóma kezelésében mai napig használatos latanaprost, második és harmadik fázisú klinikai vizsgálataiban vett részt. Tudományos munkássága eredményeként 1980-ban az orvostudományok kandidátusi (POTE) fokozatát sze­rezte meg, majd 1985-ben címzetes egyetemi docens (POTE), kiváló szakmai és tudományos munkássága alapján 1996-ban egyetemi magántanárrá (POTE) ha­bilitálták. Azon kevesek közé tartozott, aki a Marku­sovszky Megyei Kórházban dolgozva, 2002-ben a MTA doktora címet is elnyerte. Az SHIOL alapító tagja, a Szemorvostársaság vezető­ségének, a Szemész Szakmai Kollégiumnak, az Európai Nemzetközi Szemész Tudományos társaságnak évtize­dekig tagja volt, ugyanígy a Lens Research (New York), és az Ophtalmic Research (Bonn), továbbá a Szemészet szakfolyóirat szerkesztőbizottságának is. Ugyancsak tagként vett részt a Vas megyei Regionális Tudomá­nyos és Kutatásetikai Bizottság, a Tudományos Minő­sítő Bizottság és az MTA Vas Megyei Tudományos Tár­saság munkájában. Rácz professzor tudományos érdeklődése szerteágazó volt, szinte az egész szemészet ismeretkörére kiterjedt. Számos szakmai cikke mellett a Vasi Szemlébe is írt, szakmai kongresszusokon elhangzott előadásait felvi­lágosító előadásokkal egészítette ki. Figyelemre méltó témájú könyvei (a Biblia vagy/és a képzőművészet sze­mészeti kapcsolatai) országos, sőt nemzetközi viszony­latban is különlegességnek számítottak. Londonban, Grazban, Németországban, Svájcban és az Egyesült Ál­lamok több helyén tanulmányutakon vett részt, ven­dégelőadó volt. Szakmai munkája mellett részt vett a Keresztény Egészségügyiek Dr. Batthyány Strattmann Társaság munkájában is. Szakmai tudásán kívül a kultúra széles területén (zene, képzőművészet stb.) is otthon volt, zongorázott, a ze­neművészeti szakiskolát is elvégezte. A Bibliát jól is­merő vallásosság és istenhit jellemezte, hite mellett a rádióban is tanúságot tett. Szabadidejében szívesen sportolt, főleg a teniszt kedvelte. Munkáját számos kitüntetéssel ismerték el: 1998-ban Batthyány-Strattmann László-díj, 2004-ben Pető Er­­nő-emlékplakett, 2005-ben Pro Sanitate Savariae Élet­műdíj, 2009-ben SHIOL-emlékérem, 2011-ben Schulek Vilmos-emlékérem, 2012-ben István Lajos Életműdíj, 2016-ban Hirschler Ignác-emlékérem. (221}

Next

/
Oldalképek
Tartalom