Szemészet, 2000 (137. évfolyam, 1-4. szám)
2000-09-01 / 3. szám
Szemészet 184 . Щ kai tapasztalattal, mely szerint a szem leginkább inferotemporalisan sebezhető.8 Az indirekt chorioidea-rupturákat a choriocapillaris, a Bruch-membrán és a retina pigmentepitheliumának szakadása okozza. Sok esetben a retina és a chorioidea erei is érintettek. Az erek sérülése eredményezi az ICR-ek korai szövődményeit, melyek leggyakrabban intrachorioidealis, subretinalis vagy praeretinalis vérzés formájában jelentkezhetnek. A diagnózist a korai szövődmények nehezíthetik. Ha szemtükörrel és FLAG-gal sem mutatható ki a ruptura, indocyaninzöld angiográfíával lehetőség van a korai szakban láthatóvá tenni a chorioideakeringés zavarát, a choriocapillaris sérülését, valamint a chorioidea szakadását. Kohno és mtsai által ismertetett 9 esetben a szemtükörrel és FLAG-gal nem látható, vérzéssel fedett rupturák mindegyike kimutatható volt indocyaninzöld angiográfíával.5 Későbbi szövődmény a subretinalis neovascularisatio, mely az esetek nagy részében 6 hónapon belül vagy 1 éven túl jelentkezik. Hisztopatológiai tanulmányok kimutatták, hogy gyógyuló folyamatok részeként chorioidea-neovascularisatiók jelennek meg a laesiónak megfelelően, melyek azonban a sérülést követő korai szakban visszafejlődnek.7 A 6 hónapon belül jelentkező subretinalis neovascularisatiós membrán kialakulásért feltehetően ezen reparativ chorioidea-neovascularisatiók perzisztálása, illetve túlburjánzása a felelős. A késői, tehát 1 éven túl megjelenő neovascularisatiós membrán szintén keletkezhet a perzisztáló subretinalis érújdonképződésből, bár sokkal valószínűbb, hogy egy új SRNV-s membránról van szó. A subretinalis neovascularisatiót okozó rupturák két csoportba oszthatók klinikai megjelenésük alapján. Az egyik csoportba a foveán áthaladó szakadások sorolhatók. Ezekben az esetekben az érújdonképződés a ruptura minden pontján kifejlődhet, bár általában a foveolához közel alakul ki.7 A másik csoportba a papilla alatti és feletti, de a perifovealis területet is elérő rupturák tartoznak. A neovascularisatio jellegzetesen a szakadás fovealis végén jelenik meg. Az ICR-ek csak akkor rontják a látásélességet, ha a macula is sérül. A tapasztalat szerint ez az SRNV-vel szövődött esetek nagy részére is igaz. Ennek az a magyarázata, hogy a contusio okozta szemsérülések többsége fiatal embereken fordul elő, akiknek ép az RPE-jük, mely normális esetben gátolja az angiogenesist. A spontán regresszió lehetőségét is figyelembe véve a neovascularisatio photocoagulatiós kezelése csak angiográfíával kimutatott progresszió esetén indokolt.6 A betegeket tehát ellenőrizni kell fél évig havonta, majd lehetőség szerint fél évente, a ritka, de súlyos következményekkel járó késői szövődmény kialakulásának veszélye miatt. Irodalom 1. Dean Hart J.C., Natsikos V.E., Raistrick E.R., Doran R.M.: Indirect choroidal tears at the posterior pole: a fluorescein angiographic and perimetric study. В J Ophthalmol 64, 59-64 (1980). 2. Dura E., Récsán Zs., Salacz Gy.: Tompa szemsérülés és következményei a szem hátsó szegmentumában. Szemészet 135, 95-103 (1998). 3. Hition G.F.: Late serosanguineous detachment of the macula after traumatic choroidal rupture. Am J Ophthalmol 79, 997-1000 (1975). 4. Kelley J.S., Ryan S.J.: Retina. Vol.2. The C.V. Mosby Co. Baltimore 759-760 (1989). 5. Kohno T, Miki I, Shiraki К., Kano K., Hirabayashi-Matsushita M.: Indocyanine green angiographic features of choroidal rupture and choroidal vascular injury after contusion ocular injury. Am J Ophthalmol 129, 38M6 (2000). 6. Smith R.E., Kelley J.S., Harbin T.S.: Late macular complications of choroidal ruptures. Am J Ophthalmol 77, 650-658 (1974). 7. Wood C.M., Richardson J.: Chorioretinal neovascular membranes complicating contusional eye injuries with indirect choroidal ruptures. Br J Ophthalmol 74, 93-96 (1990). 8. Wood C.M., Richardson J.: Indirect choroidal ruptures: aetiological factors, patterns of ocular damage, and final visual outcome. Br J Ophthalmol 74, 208-211 (1990). A szerző levelezési címe: Dr. Czinege Éva B.A.Z. megyei Kórház, Szemészeti Osztály 3501 Miskolc, Szentpéteri kapu 72-76. Pf 188. Czinege Éva
