Szemészet, 1984 (121. évfolyam, 1-4. szám)
1984-02-01 / 1. szám
kezett a betegség pathomechanizmusát tisztázni. Kelley [8] biztonsági öv okozta mellkasi compressiót követő retinopathiában, a sérülés után egy óra múlva fluorescein angiographiás vizsgálatot végzett. A hátsó póluson kifejezett festékáteresztést talált, capillaris elzáródásos területek nem voltak. Baarsma és mtsa [1] súlyos mellkasi összenyomást követően kétoldali, Purtscherféle retinopathia esetét vizsgálták fluorescein angiographiával. Véleményük szerint a szemfenéki elváltozások két okra vezethetőek vissza. A kifejezetten tágult vénák és a retinavérzések az éren belüli hirtelen nyomásemelkedés következményei, míg a capillaris elzáródások és az artériás elváltozások okaként valamilyen eredetű microembolisatiót tételeznek fel. Burton [4] négy, egyoldali Purtscher-féle retinopathiát közölt. Fluorescein angiographiával károsodott artériás rendszert, nem telődő capillaris területeket, a vénák falának fokozott festődését, retina és látóidegfő oedemát talált. A tünetek megszűnése három hónapot vett igénybe. Különböző fokú látásromlás, látóideg atrophia és retinalis pigmenthám zavar maradt vissza. Felveti a tüdőből származó levegő embolusok oki szerepét. Beckingsale és Rosenthal [2] röviddel a sérülés után fluorescein angiographiás vizsgálatot végzett egy kétoldali traumás retinopathia esetében. Kizárólag artériás festékáteresztést észleltek. Következtetésük szerint a retinopathia kialakulásáért felelős mechanizmusok közül az egyik haemodynamikai, amely az artériák és gyakran egyidejűleg a vénák sérülését okozza. Ez felszínes retina károsodáshoz vezet. Ezenkívül a fotoreceptor réteg mechanikai károsodása (feltételezhetően a Berlin-féle commotiós oedema következménye) pigment elváltozásokat és maradandó látás- és látótér zavarokat okoz. Tenner és mtsai [15] vizsgálata szerint a fluorescein angiographiás és ophthalmodynamometriás leletek az artériák falának irreversibilis károsodását mutatták a betegség késői stádiumában. Az irodalmi adatok és eseteink alapján úgy véljük, hogy a Purtscher-féle betegség kialakulásában a haemodynamikai változások az elsődlegesek. A hirtelen megemelkedett vénás nyomás érfali feszülést és endothel károsodást okoz, mely felszínes retina vérzéssel és oedemával jár. Az artériás rendszerben észlelt spasmus, elzáródás vagy éren belüli ok; így valamilyen microembolisatio következménye, illetve a vénás pangás miatt hypoxiássá vált retina biokémiai vagy reflexes úton váltja ki ezeket az elváltozásokat. A legtöbb szerző által kimutatott ischaemia bizonyosan jelentős a korai szemfenéki elváltozások létrejöttében. Az egyik legjellemzőbb tünet, a „cotton wool” exsudatumok kialakulásában az axoplasmatikus áramlás ischaemia okozta károsodása is szerepet játszhat (Orzalesi és Coghe [10]). A késői, funkciókárosodással járó elváltozások vascularis eredetűek lehetnek. Összefoglalás A szerzők egy jellemzőnek tartott eset leírásával a Purtscher-féle traumás retinopathia szemfenéki elváltozásait és a fluorescein angiographiás jellegzetességeket közük. Értékelik a pathomechanizmusra vonatkozó irodalmi adatokat és több oki tényező együttes előfordulásának lehetőségét hangsúlyozzák. IRODALOM: 1. Baarsma, G. S., vanBalen, A. Th. M.: Documenta Ophthalmologica 44/1, 95 (1977). — 2. Beckingsale, A. B., Rosenthal, A. R. : Brit J. Ophthal. 67, 119 (1983). — 3. Best, F. : Kiin. МЫ. Augenheilk. 68, 725 (1922). — 4. Burton, T. C. : Ophthalmology 87, 1096 (1980). — 5. DeVoe, A. G. : Arch. Ophthalmol. 43, 857 (1950). — 6. Duke- Elder, S. : Text-book of Ophthalmology Vol. VI. 6369, Henry Kimpton, London, 1954. — 7. Hoare, G. W. : Brit. J. Ophthal. 54, 667 (1970). — 8. Kelley, J. S.: Am. J. Ophthal. 74, 278 (1972). — 9. Marr, W. G., Marr, E. G.: Am. J. Ophthal. 54, 963 (1962). — 10. Orzalesi, N., Coghe, F. : Ophthalmologica, Basel 180, 36 (1980). — 11. Purtscher, O. : Ber. Dtsch. Ophthal. Ges. 36, 294 (1910). — 12. Schenk, H. : Klin. МЫ. Augenheilk. 127, 59
