Szekszárdi Vasárnap, 2019 (29. évfolyam, 1-44. szám)
2019-03-24 / 11. szám
2019. március 24. 5 m SZEKSZÁRDI VASARNAP Méltónak kell lennünk örökségünk megőrzésére Szekszárd, a szabadságharc, Liszt Ferenc és zeneművei, illetve a magyarságtudat kapcsolatáról szólt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékére a Béla király téren március 15-én megtartott városi ünnepi megemlékezésen Ács Rezső polgármester, rávilágítva a nemzettudat életünkben betöltött fontos szerepére. Ács Rezső, Szekszárd polgármestere beszédében jeles helynek nevezte az ünnepségnek helyet adó Béla király teret. Mint mondta, 1846 októberében ezen a téren igyekezett a Vármegyeháza felé a 35. születésnapját ünneplő Liszt Ferenc, a 19. század, de meglehet az egyetemes kultúratörtének egyik legkiemelkedőbb alakja. Kiemelte, a látogatás fordulópont volt a művész életében. Liszt itt találkozott elsőként a vidéki magyarsággal, itt fogalmazódott meg benne az, hogy hagyományaiban, kötődésében tartozik valahova. „Itt ébredt rá először, itt borzongatta meg az érzés, hogy egy nemzet fia lehet, azé a nemzeté, melynek zenei hagyományai aztán rapszódiáiban és más darabjaiban váltak az egyetemes művészet hallhatatlan remekműveivé” - mondta Ács Rezső. A polgármester arról is szólt, hogy Liszt Ferenc 1848 márciusában leplezetlen örömmel írt ismerősének a forradalomról. Arról, hogy honfitársai nagy dolgokat hajtottak végre. Azután alig telt el két év, hogy le kellett jegyeznie Gyászmenet (Funérailles) című híres zongoradarabját, melyet az aradi vértanúk kivégzése felett érzett, csak zenével kifejezhető fájdalma ihletett. Arról, hogy miként válhatott a zeneműveiben is büszkén hirdetett magyarrá a magyarul alig beszélő, ünnepelt művész, a polgármester úgy fogalmazott: mert megérezte a valahová tartozás, a közösségvállalás boldogságát és megértette, hogy az ember fennmaradásának valódi biztosítéka a kultúrájában, hagyományaiban, őseitől öröklött tudásában lelhető fel. Liszt előtt talán világossá vált, hogy nem kívülről adatik, hanem a lélekben kell megszülessen az ember igazi szabadsága, melyért 1848. március 15-től egészen a szabadságharc gyalázatos vérbefojtásáig küzdött fiatal és aggastyán, nemes és nincstelen, magyar és más anyanyelvű honfitársunk - mondta Ács Rezső. A forradalmat és a szabadságot ünneplők, s a később bebörtönzött, bujdosásra kárhoztatott forradalmárok, illetve a magyarságát büszkén vállaló Liszt örökségéről is szólt a városvezető. „Ránk hagyták a hitet, a szabadság bizonyosságát, az elkötelezettséget e sokszínű nemzet tradícióinak, őseink tudásának megőrzése mellett, az elszántságot az elnyomó hatalommal szemben megalkuvásra képtelen szembenállásra” - fogalmazott a polgármester. Ács Rezső kijelentette, méltók vagyunk, méltónak kell lennünk ezen örökség megőrzésére ebben a súlyos értékválságban szenvedő világban, melyben a múlt értékei, a kultúra évezredes építményei és a jelen kor vívmányai egyaránt veszélyben vannak. A polgármester hangsúlyozta: ahhoz, hogy méltóvá legyünk nemes jussunkra, hinnünk kell a munkánkban. Meg kell bizonyosodnunk arról, hogy minden tettünk, feladatunk, amelyet alá tudunk rendelni a minket magába fogadó közösség értékeinek, ugyanazt a célt szolgálja, a közös boldogulásunkat. Az ünnep szónoka kiemelte, képesnek kell lennünk minden ellenkező híresztelés, riogatás ellenére megőrizni és folytatni dédszüleink hagyományait, megingás nélkül kiállni évszázados értékeink mellett. Mindenekelőtt soha nem szabad feladnunk függetlenségünket, szabadságunkat, követelje is azt bármilyen hatalom, vagy sötét érdek. „Ha erre képesek vagyunk, megmaradhatunk magyarnak, büszkének, igaz hazafinak, mint az egykor a Béla király téren sétáló Liszt Ferenc, akit az egész világ ünnepelt, mégis egy kis, sokszor áldott, sokszor vert nemzethez való tartozása mellett tett hitet” - zárta beszédét Ács Rezső. Fekete Zoltán római katolikus káplán arról beszélt, hogy ma is szükség van a haza védelmére. Mint mondta, jelenleg egy másfajta, bonyolultabb háború zajlik. Hozzátette, az értékrendünk felborult, a Szentírást kiforgatták, de Istennek hála a magyarokat nem lehet félrevezetni. A káplán, aki beszédében felszólított, védjük meg hazánkat, arra buzdította a magyarokat, vállaljanak sok gyermeket, hogy az ország megfiatalodjon, és a magyaroké maradjon, hogy az ország erős és keresztény legyen. Az ünnepélyes megemlékezésen irodalmi műsort adtak a Szent József Iskolaközpont tanulói, közreműködött Orbán György, valamint az Alisca Brass Band és a Magyar Nemzetőrség Tolna Megyei Szervezete. Az ünnepség koszorúzással zárult. S. V.
