Szekszárdi Vasárnap, 2012 (22. évfolyam, 1-47. szám)

2012-06-24 / 25. szám

2012. június 24. MŰVÉSZÉT 11 SZEKSZÁRDI VASAI 1918 Őszirózsák - Zuhanó repülés Percekig tapsolt a szekszárdi közönség a délvidéki színészeknek A történelmi Magyarország utolsó napjairól szól az az igen kiválóan színre vitt délvidéki darab, amely az „1918 Őszirózsák - Zuhanó re­pülés” címet kapta. A Garay János Gimnázium díszterme a június 14-i előadás hírére szinte teljesen megtelt, hiszen olyan, nem mindennapi produkcióról van szó, amely a magyar­ság valódi, 1918-as történelmét mutatja be ahhoz a sokáig „hivatalos” verzióhoz képest, amely évtizedekig Károlyi Mi­hály és a Tanácsköztársaság jelentőségét hangoztatta a történelemkönyvekben. Dr. Tóth Csaba Attila, a szekszárdi elő­adás szervezője a helyszínen elmondta' a Délvidéki Magyar Kanizsai Udvari Ka­maraszínház olyan missziót követ, amelyre az anyaországban igen kevesen vállalkoznak: nevezetesen, hogy megmá­sított történelmünket tényszerűen be­mutassák, részleteit színre vigyék. A 2002-ben, a vajdasági Magyar- kanizsán alakult színház rendezőjének, Andrási Attilának nem ez az első, tényfel­táró jellegű darabja. A jelenetekben ny­olc szereplővel, minimális díszlettel, igen hatásosan megoldva jelenetenként fo­lyamatosan más-más szerepbe bűjva hol katonatisztként, hol munkásként játsz- szák el a színművészek - egyszer pozitív, másszor negatív „bőrbe bújva” - az egyes karaktereket. A tavaly november lOén, a Duna Palotában bemutatott darab cse­lekménye 1918. október 28-án az észak­pesti lőszergyárban indul, ahol a mun­kások repülő alkatrészeket gyártanak az első világháború végnapjaiban. A vörös őszirózsás forradalmat (1918. ok­tóber 30-31) megelőző napokban és Károlyi Mihály kinevezése előtti órák­ban játszódó jelenetekben térben „el­repülünk” az olasz frontra, de „vissza­csatolva” megtapasztalhatjuk azt is, mi­lyen káosz uralkodik ugyanekkor mo­rálisan a pesti fegyvergyárban, ahol egyre lazulóbb fegyelemmel, bomló renddel találkozhatunk, döntően a kommunista propaganda erősödő be­folyása miatt. Szemünk elé tárul, mi­lyen botrányosan veszi át a hadügymi­nisztérium irányítását Uzsoki báró Szurmay Sándortól Károlyi Mihály első hadügyminisztere, a kommunista Lin­der Béla, akinek első dolga volt kijelen­teni a szerbek, románok, tótok a Magyar Királysággal szembeni, nyil­vánvaló területi igényei közepette, hogy: „Soha többé nem akarok katonát látni!”), majd szélnek eresztette a fegy­veres erőket. De „Thália tehetséges dél­vidéki papjai” azt is színre vitték, hogyan állnak át tisztek percek alatt - előléptetés reményében - a kommunis­ták oldalára. A történet Kolozsváron, ka­rácsonykor ér véget, amikor a Székely Hadosztály elhagyja a kincses várost. „Nem leszek magyar földön idegen nemzetnek fia!” - zárta egy székely fiú (Kál- ló Béla színművész) az utolsó jelenetet e megható gondolattal, amelyet követően a közönség percekig állva, vastapssal jutal­mazta a nem mindennapi darabot Az est egyik tanulsága: nemzetünk­nek ténylegesen szüksége van ilyen és ehhez hasonló, a valóságot kiny iíatkoz- tató darabokra, hiszen jövőnk építésé­hez elengedhetetlen, hogy múltunkat méltóképpen megismerjük. Szerep­lők: Bicskei Flóra, Szalay Petra, Bicskei István, Dóczy Péter, Kálló Béla, Incze József, Molnár Zoltán, Varga Tamás, rendező: Andrási Attila. Gy. L Egy évtized sikerekben Jubilál a művészeti iskola Sikeresen zárták az idei tanévet a PTE Illyés Gyula Kar Gyakorlóis­kolája Alapfokú Művészeti Iskolá- jánaknövendékei. A képzőművé­szeti és a táncművészeti tagozat tanulói egyaránt jól szerepeltek idén. Ez utóbbi tagozat minden év végén koncertvizsgával koronázza meg az esztendőt. Mintegy 300 tanulója van a szekszárdi gyakori) iskola művészeti iskolájának. Ez a szám is jelzi az intézmény sikerét. Emellett elmondható, hogy az iskola diákjai az országos versenyeken ki­emelkedően szerepelnek. A táncmű­vészeti tagozat vezetője, Valkainé Daczó Eszter szerint ehhez szükség van arra, hogy a tanulók elsajátítsanak egyfajta értékrendet, amelyet a tago­zat vezetőjével együtt két további ok­tató, Táborfi-Rónai Nóra és Valkai Csa­ba Csanád is igyekszik átadni a diákok­nak. Enélkül nincs siker. És persze az sem árt, ha a tanuló tehetséges. Nos, úgy tűnik mindezekből nincs hiány, hi­szen a tagozat diákjai az összes orszá­gos versenyen megméretik magukat és kiváló eredményekkel térnek haza. A Táncpedagógusok Országos Szövet­ségének versenyén például két ara­nyat, négy ezüstöt és egy bronzérmet szereztek. Pécsett, az Esély a Művészet­re Országos Táncfesztiválon is kima­gaslóan teljesítettek, hiszen a dobogó mindegyik fokára felállhatott egy-egy szekszárdi diák, tehát arany, ezüst és bronzérem is került a versenyzők nya­kába. Ezen a versenyen az iskola korábbi tanulója. Dajka Dia is kiválóan szerepelt (ő most a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola tanulója), ugyanis modern szóló kategóriában első helye­zést ért el, koreográfiáját egykori taná­ra, Valkai Csaba Csanád készítette. A táncművészeti tagozat tanulói a versenyekre tanult koreográfiákból az­tán a tanév végén bemutatnak egy csi­petnyit a koncertvizsgán. Idén június második hétvégéjén tartották az ese­ményt, nagy sikerrel. Rövidesen sor kerül a hatodik osztá­lyosok alapvizsgájára, ahol Lovas Pál Liszt Ferenc-díjas táncművész is a bírá­lók között lesz. Július elsején pedig megkezdődik a táncművészeti tábor Szekszárdon, amelynek során Czár Gergelytől, a Szegedi Kortárs Balett szólistájától és Spala Korinna táncmű­vésztől is tanulhatnak a résztvevők. A tábor iránt óriási az érdeklődés: eddig 70 fő jelentkezett. Szeptemberben pedig a jubiláló in­tézmény új beiratkozókat is vár.-tvj-

Next

/
Oldalképek
Tartalom