Szekszárdi Vasárnap, 2010 (20. évfolyam, 1-45. szám)
2010-02-14 / 6. szám
10 SZEKSZÁRDI yasArna p ANNO 2010. február 14. ODON DERŰ 245. Cigánypolitika A z 1825. február 18-án született Jókai Mór a szekszárdi borról két kedves anekdotát hagyott ránk az 1850- es évekből. Az első nedűnk kedvessége mellett, a másik a fenti eredeti címmel sötét színéről tanúskodik. „Egy ultra szittya úriember, ki a germán nyelvkultiválása körül szörnyű érdemeket szerzett magának..., a vendéglőben, amint Szexardert rendele, nem kis csodálkozására, félórai várakozás után hat keményre főtt tojást hoztak. A jámbor pincér Sechs hart Eiemek értette.” Ha a nyelvtudással volt is baj, de a gége derekasan működik - a következő történetben. „A szolgabíró nevenapján muzsikált a barna banda. Az ő helyük künn volt az előszobában, az uraságok odabenn táncoltak a teremben. Az almáriom tetején állt egy csoport hosszú nyakú üveg: mint a rajtuk feledett cifra papirosok bizonyíták, egykor drága innivalónak üres hüvelyei. Jamaica rum, Bordeaux, Muscat Lunel Cháteau-Lafitte, s más efféle boldog emlékezetű nevek ingerkedtek az emberrel ki most már keresztüllátott rajtuk. A rajkók sokat pislogtak az üvegek felé, nem felejtették-e valamelyiket félig az urak? S egyszer csakugyan meg is sejtettek egyet, a többi háta mögé dugva, mely még félig volt töltve itallal; s oldalán ez a kellemes felirat: Szexárdi! Ezt bizonyosan a hajdú rejtette ide. Bizonyosan ő topta el az asztalról az uraságoktól a gonosztevő! Megérdemli, hogy megbüntessék érte. Ezt meg kell inni az orra elől Ez legyen a büntetése. Vala pedig abban az üvegben jóféle folyékony fénymáz, amivel a hajdú a csizmákat szokta fényesíteni. Legelsőt húzni a drága italból természetesen a prímás előjoga volt; ki is szájához emelé a palackot, s ab invisis (látatlanban) jól húzott belőle. Akkor aztán mindjárt tudta, hogy suvickot ivott; de nem ordította el magát. Eszébe jutott, hogy ha káromkodni fog, majd minden ember őt neveti ki, s ahelyett megtörölte szépen a száját, nagyot köszörült a torkán, s átnyúltá a palackot a kontrásnak.- Ez ugyancsak hatalmas ital volt, nesze Kuci! A kontrásnak egy kicsinyt torkán akadt a drága ital; mert nem volt az ilyenhez szokva, de neki is volt annyi lelke, hogy el ne árulja magát. Szépen továbbadta a palackot a klarinétosnak.- Jaj, bizony majd a torkomra ment. A klarinétos majd megfulladt tőle, úgy megijedt, amint az a fáin keserűség végigszaladt a torkán.- Jaj, átkozom a torkát annak a hajdúnak, de jóval él! Most a bőgősre került a sor, az sem árulta el a bajt, megitta a maga rátáját, s gondolta magában, hátra van még a cimbalmos, hadd kapjon az is belőle. Ez volt a legjobb torkú legény a bandában, csakhogy kezébe kaphassa az üveget, nem kerül az másodszor visz- sza a prímásra. Nekifohászkodott tehát, hátravetette a fejét, s nekifogott a nyakalásnak. Az első kortynál mindjárt észrevette, hogy nem jó bort iszik: bolonddá tették. Hogy azonban ezt be ne lehessen rá bizonyítani, megitta szépen a többit is, ami még az üvegben volt, az utolsó cseppig. A cigányok aztán csak néztek egy darab ideig egymásra, mint aki nem tudja, magán nevessen-e, vagy máson? Míg egyszer azt mondja a vén cimbalÓdon időben FEBRUÁR 15-É/V 670 éve, 1440-ben zajlott a Báta-Bátaszék közti csata, melyből sokan Csatárunk nevét eredeztették. FEBRUÁR 16-ÁN 105 éve, 1905-ben a Bartinán szőlőt parcelláztak a tiszti telep céljára. 70 éve, 1940-ben meghalt Hollós László akadémikus, számos gomba felfedezője. FEBRUÁR 17-ÉN 125 éve, 1885-ben az öt év szünet után rendezett álarcosbál bevételét a szegényeknek adták. FEBRUÁR 18-ÁN 185 éve, 1825-ben született Jókai Mór, aki levelet írt nőegyletünknek is, melynek alapító elnöke, báró Rudnyánszky Ivánné Döry Anna 120 éve, 1890-ben hunyt el. FEBRUÁR 19-ÉN 105 éve, 1905-ben a kaszinó megvette a székházul már tíz éve bérelt Augusz-házat. 80 éve, 1930-ban főjegyzőnk lett Kun Lajos, Bél Mátyás honismereti müvének jövendő forditója. FEBRUÁR 20-ÁN 220 éve, 1790-ben elhunyt II. József, aki mezővárosunkban hosz- szabb időt töltött, de nem borát, hanem forrásvizét szerette. FEBRUÁR 21-ÉN 100 éve, 1910-ben a polgármester javaslatára jéggyár létesítéséről döntöttek. mos a prímásnak: Te Csicsa, nem ennénk rá egy kis - kefét?” A történetben az a legördögibb, hogy hat emberöltő után is - időszerű... Lanius Excubitor Tíz éves az újonnan szervezett börtönlelkészí szolgálat „A szelíd szó megtöri a csontot” (Példabeszédek) A börtönlelkészi szolgálatban minden nap, de különösképpen az Isten kegyelméből eltelt 10 év, hálaadásra kötelez mindnyájunkat. Sok olyan esemény történt az évtized alatt, amely próbára tett minket abban, hogy mennyire vagyunk alkalmasak e feladat ellátására, mennyire tudjuk szolgálatunkat Istennek tetsző módon és az ember megsegítésére végezni. Beszámolóm arra vonatkozik, hogyan tudok a bezárt, sérült lelkű emberrel foglalkozni, a gyógyítás, a jobbítás szándékával. A fogvatartottaknak Is vannak jelzéseik, de mivel ezek egymástól eltérő érzelmek, vágyak, reménységek, és különböző mértékű értékfelismerő képességgel, s az élet értékeit eltérő módon látó emberektől származnak, ezért csak igen körültekintő mérlegelés mellett alkalmazhatók. Tevékenységem elsősorban az evangélium hirdetése, ezen túl meghatározóan fontos a személyes EVANGÉLIUM beszélgetés, valamint a lelki gondozás, amely mélységeiben befolyásolja, vagy befolyásolhatja az Ítéletre váró, vagy már elítélt egyén lelki életének jó irányba történő változását. A bűn és annak következményeképpen a bűnhő- dés mindig veszélyeztet, fenyeget bennünket. Nem rajtunk kívül lévő eseményként jelentkezik, hanem bennünket, lelkünket maró érzésként. Nem tudnánk menekülni a ránk nehezedő terhektől, ha nem segítene minket Isten, aki szabadítóként adta Fiát, Jézus Krisztust. A börtönlelkészi szolgálat lényeges pontja, hogy hogyan tudjuk megjeleníteni a bűne miatt ide kerülő ember előtt Jézus Krisztus bűnbocsátó kegyelmét. Mivel nem vagyunk egyformák önmagunk megítélésében, így a bűnös énképe is változó. Van, aki már az elején rádöbben vétkességére, és nehezen ugyan, de elfogadja a büntetést. Van, aki cinikusan másokat okol vétkéért, s nem jut el a bűnbánatig. Van, aki közömbösen veszi a rá rótt esztendőket, a minden mindegy apatikus hozzáállással. Itt lép be a kilátástalannak tűnő élethelyzetbe az isteni kegyelem, melynek feltárása, elfogadtatása, megértetése az egyik legszebb lelkipásztori feladat. Milyen módon lehet közelebb vinni a sérült emberi lelkületet Istenhez? Szeretettel! „Szeretettel szolgáljatok egymásnak, mert az egész törvény ez egy Igében teljesedik be: Szeresd felebarátodat, mint magadat” (Gál. 5:13-14) Ahogyan János apostol mondja: „Sok írnivatóm volna nektek, de nem akarom papirossal és tintával ” Istennek legyen hála az eddig végzett munkáért, és Ő adjon erőt, az előttem - előttünk álló feladatok Lelke által történő megoldásához. Balázsi Zoltán gyülekezeti és Bv lelkész (Jankó János egykorú rajza) Munkában a banda